Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Szemle, ismertetések - Zaicz Gábor: Maticsák Sándor: Gerhard Friedrich Müller és Johann Eberhard Fischer 18. századi szójegyzékeinek mordvin anyaga (The Mordvin parts of Gerhard Friedrich Müller’s and Johann Eberhard Fischer’s 18th century word lists) 403

404

Szemle, ismertetések

J. E. Fischer történésszel kívánták felváltani, aki 1740-től 1747-ig folytatta Müller munkáját, és honfitársához hasonlóan ő is hatalmas nyelvi anyagot gyűjtött. A fejezetet két érdekes térkép zárja MÜLLER és Fischer útjának fő állomásaival (néhány általuk végigjárt város: Jekatyerinburg, Tobolszk, Irkutszk, Szurgut, Tomszk, Jakutszk).

2. A 17. és 18. századi mordvin szójegyzékek (25-31). Röviden szól a szerző elsősorban N. WlTSEN, D. G. MESSERSCHMIDT, P. S. PALLAS és DAMASZKIN munkásságáról (MATICSÁK a mordvin szövegemlékekről korábban is jócskán publikált; műveinek jegyzéke: 326-327).

3. Tudósok együtt és egymás ellen (31-38). A fejezet a 18. századi mordvin szójegyzékek vizsgálatát folytatja G. F. MÜLLER (1705-1783) és J. E. FISCHER (1697-1771) életének és munkásságának bemutatása során. Müller egyik fő műve, az orosz nyelvű „A szibériai népek leírása” csak 1933-ban került elő a külügyminisztérium archívumából. MATICSÁK a ma is kéziratként létező - imént már érintett -, „A kazanyi kormányzóságban élő pogány népek leírása” című munkának a szójegyzékét kívánja megvizsgálni. (MÜLLER munkáit, ezek német és francia fordítását 1. ebben a fejezetben: 34-35, az irodalomjegyzékben: 327- 328.). Fischer „fő műve (már amennyire az övé)” (37) 1768-ban megjelent németül „Sibirische Geschichte” címen, majd 1770-ben oroszul. Történész körök nem fogadták a művet kedvezően, és a szerző „MÜLLER halvány árnyéka” lett csakhamar. A. L. Schlözer német történész adta ki 1770-ben 1754-1756 között írt négy értekezését: „Quaestiones Petropolitanae” (könyvészetét 1. 324). Az egyik lábjegyzetben (37) megemlítettem volna, hogy SCHLÖZER nézetei miatt utazott Gyarmathi SÁMUEL Göttingenbe.

4. MÜLLER és FISCHER szójegyzékei (39-56). MÜLLER 1733 őszén gyűjtött mordvin szótári anyagát az Oroszország történetét bemutató cikkgyűjteményben - másik hét nyelv társaságában - jelentette meg németül Szentpéterváron 1759- ben, majd halála után ugyanott látott napvilágot oroszul, 1791-ben, „A kazányi kormányzóságban élő pogány népek leírása” címmel. A két verzió felépítése és külalakja hasonló egymáshoz. A szójegyzékek anyaga tematikusán van elrendezve. A 17-18. századi szójegyzékekkel egybevetve (WlTSEN, Pallas, von Strahlenberg és DAMASZKIN munkáival összehasonlítva) szójegyzék-állományának legalább a 40%-a - DAMASZKINnal a 75%-a - megegyezik. FISCHER 1747-ben elkészült szótára, a „Vocabularum Sibiricum”, melynek két kéziratos változata, a pétervári és a göttigeni kéziratként ismeretes, 1995-ben GULYA JÁNOS által Göttingenben kiadott munkája. A műben 13 uráli nyelv szavai szerepelnek, MATICSÁK egy sor török, mongol, paleoszibériai nyelvet a lábjegyzetekben pontosít. Ebben a lexikográfiai műben hozzávetőlegesen háromezer szó rokonítását találjuk, azaz kb. 650 etimológiai szóegyeztetést. E tény miatt a szótárt Gulya a finnugor rokonság első nagy szófejtő szótárának, bizonyító anyagának tartotta. Szótárának megítélése - MATICSÁK szerint (49) - kettős: „A szó