Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Szemle, ismertetések - H. Varga Márta: Kelemen Ivett: Pluratívák az északi számi (lapp) nyelvben (Pluratives in Northern Sami) 397
Szemle, ismertetések 399 nik. Abban természetesen egyetértek a szerzővel, hogy a nyelvészeti terminológiai szótárak, tudománytörténeti áttekintések plurale tantumokra vonatkozó meglehetősen rövid és sokszor semmitmondó definícióit - a jelenség összetettsége miatt - szükséges újragondolni, differenciált(abb)an kezelni, tágabb és szűkebb értelmű jelentéseket kialakítani (ezt a szerző egyébként meg is teszi), de mindez talán mégsem teszi indokolttá az új terminus bevezetését. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a szakember feladata mindenekelőtt a pontos, részletes definíció megadása (és nem új terminusok kitalálása). Dicsérendő mindazonáltal, hogy a terminushasználat általában következetes: a vizsgált jelenséget kizárólag a számi anyagban jelöli ezzel a terminussal. A könyv felépítése, szerkezete áttekinthető és logikus. A fejezetekre alapvetően a hármas felosztás jellemző: KELEMEN IVETT külön taglalja az indoeurópai és a finnugor nyelvekben folytatott kutatásokat, a vizsgált jelenséget először az indoeurópai, majd a finnugor (nem számi) nyelvekben, végül pedig az északi számiban mutatja be. Ez a hármas tagolás dicséretes: az adatok ilyetén szétválasztása - a PT-k eltérő jellege miatt - indokoltnak tűnik. A „Bevezetés”-t követő 2. fejezetben („A téma klutatásának története”, 11- 22) tudománytörténeti áttekintést kapunk a PT-kutatás történetéről. A 3. fejezetben („A plurale tantum elméleti megközelítései”, 23-52) a hiányos paradigmájú lexémákkal kapcsolatos legfontosabb elméleti fejtegetéseket olvashatjuk. Külön fejezetben (3.1.) kapunk ismertetést a PT-k korábbi definícióiról és a KELEMEN által bevezetett új terminus értelmezéséről. Nagyon izgalmasnak találom a 3.2. pontban felvetett témát: a számhasználat kérdéseinek taglalását a különböző nyelvekben. Arról olvashatunk fejtegetéseket, hogy hagyományosan a főnevek két típusa különíthető el egymástól: (1) a megszámlálható (számszerű) főnevek (count nouns), melyek mind egyes, mind többes számú alakokkal rendelkeznek és (2) a megszámlálhatatlan (nem számszerű) főnevek (mass nouns) csoportja, amelyek általában nem rendelkeznek szám-distinkcióval: vagy csak egyes számúak (singulare tantumok), pl. ma. sár, homok, tej; ang. wheat ’búza’, air ’levegő’, health ’egészség’, vagy csak többes számúak (plurale tantumok) lehetnek, pl. m. javak, történtek, léptek, mézeshetek; an. oats ’zab’, measles ’kanyaró’, trousers ’nadrág’. Számuk, szerepük nyelvenként változó; ez pedig elsősorban az adott nyelvet beszélők eltérő megfigyelésével, a szóalkotásban és a nyelvhasználatban tükröződő eltérő (egységes vagy kevésbé egységes) konceptualizációval magyarázható. KELEMEN - Wierzbicka alapján - az angol egyes számú mouth ’száj’ szó jelentését veti össze a plurale tantumként számontartott lengyel usta ’száj’ jelentésével azért, hogy rámutathasson, hogyan tükröződik vissza a jelentésbeli különbség, az eltérő konceptualizáció a kérdéses szavak grammatikai tulajdonságaiban (39). Kelemen Ivett vizsgálódásai azt mutatják, hogy a szabályosnak tekintett formától (a normától) eltérő hiányos paradigmájú alakok nem egyformán sza
