Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7

Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek

39

is... - Az összetétel kialakulásának ideje az ősmagyar kor legelejére tehető. A *dzs > gy változás kora közelebbről nem határozható meg. A származásnak megfelelő vegyes hangrendű formából [pl. magén = magyeri, H. L.], amelynek változatai még a 16. sz.-ban is éltek, kétirányú hangrendi kiegyenlítődéssel magyar és megy er változat alakult. Törzsnévként a palatális változat, a vezető törzs után megjelölt nép neveként viszont végül is a veláris változat állandósult” (TESz 2: 817a).

Amint az MSzFE (2: 441) irodalomjegyzékéből kiderül, többen is foglalkoztak mese szavunk eredetével és rokonságával, de csak RÉDEI igyekezett alaposan kinyomozni a múltját, igaz, csak az MSzFE és a TESz második kötetének megjelenését követően, ezért nyomozásának legfontosabb monentumait jónak látom idézni.

RÉDEI: „1. A m. mese ’Märchen, Fabel’ szónak az osztjákban van megfelelője: (KT 531) V mant’, Trj. maiit’, ’Sage’, DN mont”Sage, Erzählung (z. В. von alten Helden; nicht Lied)’, О mas ’Sage’ (OL 74),32 V mant’-, DN mont’-, О mas- ’Märchen erzählen’. A feltehető ugor alapalak *тапсз ~ *тасз lehetett. А magyar szó а *тасз, az osztják а *тапсз folytatója. A magyarban az első szótagban *a > e(ä) változás történt a szóbelseji *-c- hatására. A mese szóvégi -e-je vagy kicsinyítő képző, vagy egysz. 3. sz. birtokos személyjel. (A mondottakra vonatkozóan 1. MSzFE.) [Bekezdés] 2. Az MSzFE-ben (441. 1.) ezt olvashatjuk: »Az osztjákban a ’Sage...’ jelentésű szó hangalakilag egybeesett a mos- frátria elnevezésével« (1. még STEINITZ, OVd. 2: 129).33 Úgy vélem, ez esetben nem csupán véletlen hangalaki egybeesésről, homonímiáról van szó, hanem a két szó etimológiailag is összefügg egymással. Az osztj. mos-frátria elnevezés fontosabb nyelvjárási alakjai: (STEINITZ, OVd. 2: 128)34 V mant’, Irt. mont’, Kaz. mos, О mas ’Name der einen ostj. Phratrie; Name der mythischen Vorfahren der Mitglieder dieser Phratrie...’, (KT 531) Trj. man'ko ’Held, von dessen Taten eine Sage berichtet’ (ko ’Mann’) stb. Az osztj. mas-frátria elnevezésnek etimológiai megfelelői vannak a magyarban és a vogulban (1. MSzFE, magyar címszó alatt). Az ugor korra rekonstruálható *тапсз alapalaknak a ’Märchen’ jelentésű szóval való hangalaki egybeesése *тапсз ~ *тасз) ugyan önmagában nem elegendő genetikai összekapcsolásukhoz, de annak egyéb, ezt támogató tényezők fennállása esetén nem is mond ellent. A két szócsalád összekapcsolása szemantikai alapon ugyanis jól bizonyítható. Az osztj. V mant' ~ m. mes(e) eredetileg - feltehetőleg az ugor korban - osztj. *mant’-köl (kői ’Wort; Nachricht, Neuigkeit; Sprache’) ~ m. *mese-szól-beszéd-féle szerkezetekben lehetett használatos; e szerkezetek jelentése ’a (saját) nemzetség cselekedeteiről,

32 Karjalainen 1905: 74.

33 STEINITZ 1941/1976: 129.

34 STEINITZ 1941/1976: 128.