Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Szemle, ismertetések - H. Varga Márta: Kelemen Ivett: Pluratívák az északi számi (lapp) nyelvben (Pluratives in Northern Sami) 397
398 Szemle, ismertetések A téma (a PT-k definiálása, létrejöttük feltételezhető okainak kutatása, a számi PT-k összegyűjtése, morfológiai, szintaktikai, szemantikai vizsgálatuk, rendszerezésük, valamint szótárba való rendezésük) alkalmas tudományos vizsgálatra, s ezt a szerző mind az elméleti alapvetést, mind az alkalmazott módszereket tekintve igyekezett meggyőzően elvégezni. Örömmel állítom, hogy hiánypótló munka született a finnugrisztikában, amely az elméleti alapvetés mellett rendszerezett adattárat is magában foglal. Egészében véve elmondható, hogy Kelemen Ivett alaposságra törő módon igyekszik feltárni a PT-jelenséget. A kutatás elsősorban leíró jellegű, a jelenség alaktani, jelentéstani és funkcionális vonatkozásaival is foglalkozik, teret szentel bizonyos kontrasztív egybevetéseknek is (elsősorban a szemantikai csoportok vizsgálatakor), és - véleményem szerint igen helyesen - a szükséges mértékben nyelvtörténeti kérdésekkel is foglalkozik. A munka hátterét, alapját egyrészt gazdag szakirodalom, másrészt nagy anyagon alapuló önálló elemzés adja. Ezt egy harmadik forrástípus egészíti ki: a szerzőnek a finn nyelv oktatásában szerzett saját tapasztalata. Ennek birtokában válnak igazán meggyőzővé Kelemen IVETTnek a finn nyelvben található PT-k oktatásával kapcsolatos megállapításai. A vizsgálatba bevont adatokat (összesen 1036 PT-t) különféle északi számi szótárakból gyűjtötte össze. A szerző többször is hangsúlyozza, hogy könyvében nem a valós nyelvhasználatot, hanem a szótárak szóállományát vizsgálja, tehát az általa gyűjtött korpusz alapján nem vonhatunk le általános következtetéseket az adott nyelvi jelenség tényleges használatára vagy gyakoriságára vonatkozóan. A szerző a szakirodalomban eddig megszokott plurale / pluralia tantum terminus helyett / mellett új terminust, a finn és a számi szakirodalomban már meghonosodott pluratívát (finn pluratiivi, lapp pluratiivd) vezeti be, mert nagyon zavarja a ’csak többes’ latin megnevezés, a „tantum” által jelölt kizárólagosságot túlságosan merevnek érzi. Elismerem, ehhez a jelenséghez a klasszikus (vagy valódi) PT-ken túl jóval több nyelvi adat sorolható, pl. olyanok is, amelyek teljes számparadigmával rendelkeznek, csakhogy az egyes és többes számú jelentések elkülönülnek egymástól. Ilyen pl. a lapp jor'ri ’kerék’, ahol a logikus többes (jor'rit ’kerekek’) jelentése mellett számolhatunk pluratív jelentéssel is (jor'rit ’kocsi’). A magyarban ilyen pl. a választás, amelynek logikus többes jelentése mellett (’válogatások’) szintén van pluratív jelentése (’vezető testületnek szavazással történő megválasztása’) (vö. még emlős, havas, iker, filharmonikus stb.). Nem tudom, mennyire szerencsés és mennyire indokolt az új terminus bevezetése, különösen manapság, amikor minden tudományterületen egyre sürgetőbb feladattá válik a terminológiai egységesítés (a sokféleség összehangolása) és a terminusok stabilizálása. A nemzetközi nyelvészeti szakirodalomban régóta meghonosodott latin plurale /pluralia tantum a tanulmányban vizsgált jelenség megnevezésére - véleményem szerint - továbbra is tökéletesen alkalmasnak tű-
