Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
38 HoNTi László *monu-s ’Mann, Mensch’” (KORENCHY 1972: 60), de a frátrianevek létrejöttének idejét tekintve a hagyományostól eltérő álláspontra helyezkedett: „Im wog. Wort menfsi und seinen Entsprechungen... kann sich noch nicht die Entstehung der beiden Phratrien mns und por widerspiegeln, da sich diese erst nach der Auflösung der ugrischen Einheit, zur Zeit des obugrischen Zusammenlebens voneinander abgesondert haben” (KORENCHY 1972: 105). LAKÓ és RÉDEI ismerték ezt az állásfoglalást, de ha indokoltnak látták volna elfogadni, az nyilván tükröződne az MSzFE-ben (és persze a többi szótárban is). MSzFE: „magyar... Megyer 1. in geographischen Namen... 2. ’Name eines alten ungarischen Stammes’... [Bekezdés] Ugor, ill. fgr. elemekből keletkezett elhomályosult összetétel. Előtagja a következő szavakkal egyeztethető:” vog. T merni, So mami ’voguli, ristimätön lapsi; Wogule, ungetauftes Kind’, osztj. V mänt’, Sy Kaz mns „’Name der einen ostj. Phratrie; Name der mythischen Vorfahren der Mitglieder dieser Phratrie (kommt als erster Teil einer Zusammensetzung mit ’Mann, Frau, Leute’ vor”, pl. Sy mns yß, mns ne, mns jny. „Az összetétel utótagja (-ar, -er) azonos az ember, férj szavakban is feltehető *er ’Mann’ szóval... [Bekezdés] A R. mogyer-bői a magyar előreható, a megyer pedig hátraható hasonulással keletkezett... [Bekezdés] Az osztjákban az egyik frátriát jelentő szó hangalakilag egybeesett a ’Sage, Erzählung’ jelentésű DN. mont’ szóval (STEINITZ, OstjVd. II, 12).31 Ezért a Trj. mán kő ’Held...’ típusú összetételek előtagjának az idetartozása kérdéses. [Bekezdés] A kikövetkeztethető *тапсз alapalak az ugor korban a későbbi magyarságnak, a voguloknak, valamint az osztjákoknak az ún. mns-frátriához tartozó részét jelölhette... [Bekezdés] A szócsaládot indoeurópai szavakal is (vö. szkr. mánusa- ’Mensch’)... egyeztették” (MSzFE 2: 415^117). A mán'kó ’Held...’ típusú összetételek előtagjának az idetartozása éppen nem kérdéses, hiszen azonos szóval van dolgunk, amint RÉDEI alább ismertetendő írásából is kiderül. TESz: mese: „Valószínűleg származékszó, s feltehetőleg mes- alapszava ősi örökség az ugor korból... A régi nyelvi és a nyelvjárásokban igen eleven 1. jelentés [példázat; Parabel | jelképes, találós mese; Rätsel’; H. L.] a találós mese típusának régisége mellett tanúskodik. A később uralkodóvá váló 2. jelentés [’csodás elemekkel teleszőtt költött elbeszélés; Märchen, Fabel’; H. L.] is régi” (TESz 2: 904b). E szótár még nem szól a magyar szóval való esetleges összefüggéséről. TESz: magyar: „Összetett szó. — Előtagja az önálló használatban ki nem mutatható magy- valószínűleg ősi örökség az ugor korból... Az összetétel eredetibb vegyes hangrendű formájában megőrzött er, éri utótag azonos azzal a finnugor örökségként ránk maradt, önálló használatban ki nem mutatható ’férfi’ jelentésű szóval, amely a férj-nék az utótagja, s feltehetőleg benne lappang az ember-ben 31 STEINITZ 1941/1976: 128-130.
