Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Pintér Lilla: A kontextuális tényezők szerepe a szerkezeti fókusz óvodáskori értelmezésében (The role of contextual factors in preschoolers’ interpretations of structural focus) 365
372 Pintér Lilla Több szempontból is érdemes ugyanakkor a kontextus lehetséges hatásainak tesztelésével folytatni a vizsgálódást. Egyrészt egyelőre nem tisztázott, hogy a gyerekeket segíti-e a felnőttszerű értelmezés megtalálásában egy, a kimerítő olvasatot támogató kísérleti helyzet teremtése. Amennyiben ez így van, az érvként szolgálhatna az implikatúra hipotézis mellett, vagy legalábbis amellett, hogy a gyerekek korábban képesek az alternatívák kontextusból adódó kizárására (amely a felnőtteknél például a prozódiai fókuszt10 tartalmazó, sőt a semleges szórendű és hangsúlyozású mondatoknál is megjelenhet), és csak ezt követően sajátítják el a kontextustól független kimerítő értelmezés alkalmazhatóságával kapcsolatos szabályokat. Másrészt eddig még a felnőttek preferenciáit illetően is csak olyan munkák láttak napvilágot, amelyekben a kontextus manipulálása kimerült a megelőző kérdés beiktatásában vagy éppen a kísérleti elrendezés megváltoztatásában (GERŐCS ET AL. 2014, KÁLDI - BABARCZY 2016, TÓTH - Csatár 2016). Abban pedig nem lehetünk biztosak, hogy az így talált eltérések valóban kontextuális tényezőkből adódnak-e, vagy pusztán arra mutatnak rá, hogy bizonyos kísérleti feladatok alkalmasabbak a szóban forgó olvasat meglétének kimutatására, mint más típusok. A kontextus komplex, több szempontú manipulációjára van tehát szükség, és ennek hatása leginkább talán abban a korcsoportban mérhető, amelyben a korábbi feladatok segítségével eddig nem sikerült egyértelműen kimutatni a kimerítő komponens hozzáférhetőségét. A következőkben tehát erre teszek kísérletet, majd pedig összevetem a kapott adatokat az óvodás korcsoportban mért korábbi eredményekkel. 3. A kontextus szerepét vizsgáló kísérlet 3.1. A kísérlet célja Amint arról már szó esett, a kísérlet tervezésekor az volt a fő szempont, hogy a kimerítő olvasat aktiválódásának lehető legkedvezőbb feltételeit teremtsem meg, és így az óvodáskorú gyerekek is a felnőttekhez hasonlóan értelmezzék a szerkezeti fókuszos mondatokat. Az első lépés a kísérleti feladatnak egy tágabb kontextusba való beágyazása volt, amely végül egy babaszobában zajló bújócska játék lett. A történet szerint a babaszoba három lakója, a farkas, a cica és a dínó a szobában bújócskáznak. A másik kulcsszereplő egy kesztyübáb, Süni volt, aki azt állította magáról, hogy bekötött szemmel is meg tudja mondani, hogy mi történik a játék közben. A próbák tehát minden esetben annak a szituációnak az eljátszását jelentették, hogy a ellenére sem volt számottevő a kimerítő értelmezésre utaló válaszok száma (Pintér 2016c). 10 A prozódiai fókusz kimerítő értelmezésének feltételeit részletesen tárgyalja Surányi (2011).
