Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
30 HoNTi László KO öäHßas, P a4(ßs, LO ätßäs, So ätßSs stb. ’Blei’ összetételnek a *’fém, vas’ előtti rejtélyes eleme, az et-, ӧӓЧ-, át- is ’fehér’ jelentésű lehetett. A cseremiszben is hasonló a helyzet: ßulno ’Zinn’ ~ ßüt-ßulng ’Blei’, vö. ßüt ’Wasser’ (1. 5. ólom, ón), itt a ’fénylő víz’ hivatott a fémjellegét kiemelni. Ugyanezt láthatjuk a mordvinban is: E valdo leivé ’Zinn’ (MdWb 2: 788a), vö. валдо ’свет; светлый, яркий’ (ÉRS1 101b), a mordvin Ilivé ’kő’ (~ finn kivi, ma. kő) önállóan is ’Zinn, Blei’ jelentésű is (MdWb 2: 788a); (MÜLLER) ráusche-kíwe, рауше-киве, (FISCHER) ráusche-kíwe ’свинец’ (MATICSÁK 2016: 93), vö. ravuzo, rauzo, ravzo ’schwarz, dunkel, braun’ (MdWb 3: 1887b).25 A finnugor nyelvek ’ezüst’ jelentésű szavai nemcsak a köztük lévő kapcsolat miatt tűnnek rejtélyesnek, hanem a permi nyelvek ’ón, cin’ jelentésű szavai miatt is: zürj. oz-is, votj. uz-ves, ezek ugyanis kísértetiesen emlékeztetnek az ’ezüst’ jelentésűekre: zürj. ez-is, votj. az-ves. Az biztos, hogy ezek utótagja a magyar vas megfelelőjét tartalmazza, ami pedig a két szópár előtagját illeti, nyilván igaza van az MSzFE-nek, hogy azoknak is közük van egymáshoz, sőt: azonosak. A két fém színe hasonló, világos (az ólom is, miután megkapartuk a felszínét, fénylik), nem csoda hát, hogy az etimológusok - legalább az ’ezüst’ esetében - ’fehér’ jelentésű szóra gyanakodtak, amelynek egyébként nincs nyoma a permi nyelvekben. Ehhez még vö. ÁKE 248. A zürj. oz-is ’Zinn; zinnern’ (SWSch 187a), oz-is ’Zinn’ (SWb 1: 714b) ~ votj. uz-ves ’олово, Zinn; lyijy, Blei’ (WWSch 304b); zürj. ez-is ’Silber’ (SWSch 43a), ezis ’Silber; Silber-’ (SWb 1: 195b) ~ votj. az-ves, oz-ves ’reines Silber’ (WWSch 11a, 185b) adatok láttán én is úgy vélem, hogy ezen összetételek előtagja bizony ’fehér’ jelentésű szó lehetett, bár - amint az MSzFE (3: 676) írja - ez nem igazolható, de, úgy hiszem, az imént felsorolt tényekkel indirekt módon valószínűsíthető. E szemlélet mellett szólnak az említett vogul, osztják és magyar fémnevek. Ugyancsak egyetértve Wichmann felfogásával, úgy vélem, hogy a permi ’Silber’ és ’Zinn’ jelentésű szavak azonos elemekből létrejött összetételek, amelyek a hasonló vizuális hatást kiváltó két fém megkülönböztetése végett jelentéshasadást és hangtani elkülönülést szenvedtek el. Szerintem éppen ilyen háttérnek köszönhető, hogy a vog. TJ etküs stb. ’ólom’ jelentésűvé vált. Mindezek alapján azt is megkockáztatom, hogy a finnugor alapnyelvben lehetett *äsä-waska hangalakú, ’valamilyen világos színű fém’ jelentésű összetétel is. Ez a rekonstruktum a permi szók (zürj. ez-is ~ votj. az-ves, zürj. oz-is ~ votj. uz-ves) kifogástalan előzménye lehet, de a vogul (óá 4ßas, a 4ßs, ätßSs) szó megengedné a FU *ätä-waska formát is, míg a magyar {ezüst) csak ezt az utóbbit az általános hangtörténeti tendenciákra gondolva. Mégis az *äsäwasko alakot tartom nagyon valószínűnek, főleg a permi adatok miatt. E re-25 MATICSÁK SÁNDOR kollégám levélben hívta fel figyelmemet ezen mordvin adatokra; ezúton is köszönöm szívességét.
