Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7

Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek 31 konstruktum esetén a magyar szó z-je a fészék sz-éhez hasonlóan értelmezhető (1. HONTI 1983: 115): az ugor alapnyelvben FU *äsö-waska > Ug *aűö-waska vál­tozásnak kellett történnie, majd az ősmagyarban az összetétel második tagjának s-e a képzési hely tekintetében részlegesen magához hasonította a *i?-t: Ug *ä&ö-waskü > ősma. *äsä-wasö, és ebből formálódhatott szórványos *-s- > *-z­­zöngésüléssel szavunk mai alakja. Ezen alapnyelvi szónak az egyes elemei az utódnyelvekben (a permiben, a vogulban és a magyarban) elhomályosultak, és ezért nem várt hangváltozásokat is elszenvedhettek. Észrevételeim a fenti RTA-idézethez: (1) Ha TRUBACÉVnak a mások nyomán adott magyarázata helyes, akkor az őszét szó mégsem áll elszigetelten szőkébb és tágabb rokonsága körében. (2) Őszét nyelvtörténeti ismeretek nélkül természetesen nem tudom megítél­ni, mennyire lehetett valószínű egy protetikus magánhangzó megjelenése az ’ezüst’ jelentésű őszét szóban. (3) A jelentéstani ellenvetés súlyát erősen csökkenti, hogy a fenti óporosz sväigstan szó jelentése ’сияние, свет’, és ha a TrubacEv idézte balti-szláv le­­xéma őse a hagyományos rekonstruktumú indogermán *ghuoi- ’блеск, сияние’ szó volt, akkor természetesnek tűnhet, hogy a „fehér” fénnyel ragyogó fém ne­vévé vált. (4) Kétségtelen, hogy nehéz lenne a votják, a zűrjén, a magyar és az őszét szót mereven elkülöníteni egymástól, valamiképpen közük lehet egymáshoz, legalábbis a finnugor nyelvi szavaknak egymáshoz egészen biztosan. (5) Ha a latin argentum ’ezüst’ szót és a társaságában idézett iráni szavakat RÓNA-TAS esetleg egymással valamilyen kapcsolatban lévőnek vélte, nos, azok hangalakilag erősen eltérnek az őszét oevzTst, cevzestoe ’Silber’ szótól (még vö. ERNOUT - MEILLET 2001: 45b-46a); én legfeljebb arra merek gondolni, hogy azon iráni szavak hatásával lehetne magyarázni az őszét ’ezüst’ protetikus ma­gánhangzóját, ha mégsem az ősmagyarból származnék. Summa summarum: finnugor eredetű ezüst szavunk kísértetiesen egybecseng az őszét szóval, és a fentiek alapján legfeljebb csak arra gondolhatok, hogy az őszét szó esetleg magyar jövevény (hasonlóan: TESz 1: 820b), de az MSzFE (1: 170) állásfoglalásával ellentétben nem lehet permi eredetű az oszétban, hiszen a votják és a zűrjén szó nem tartalmaz szóvégi -t-t! L. még 6. ólom, ón. 4. lel A SKES (2: 323) szócikke fölöttébb rövid: a finnségi adatok fölsorolása után egyenlőségjellel kapcsolja össze őket a magyar igével, vagyis minimális kétséget sem támaszt az ősi rokonságot illetően, így tehát a sokkal későbbi MSzFE-vel azonosan ítéli meg.

Next

/
Thumbnails
Contents