Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
28 HoNTi László vonással keletkezhetett, amint ezt az MSzFE (1: 169) állítja, mégpedig - szerintem - a nyelvterület egyes részein jelentkező másodlagos ez, e névelőnek a szóalakba történt beleértésével majd a szóalaknak eszerinti ketté bontásával, tehát ezüst > ez üst, miként például az apotheca >> a patika (TESz 3: 131a) és az alombik > a lombik (TESz 2: 787b) esetében is történt (még vö. a zacskó > az acskó, a zászló > az ászló). KISS JENŐ kollégám volt szíves kommentálni ezen fejtegetésemet: „Az apotheka és a patika viszonya nem azonos az ezüst és az ez üst viszonnyal, ti. az utóbbiban a második tag önálló szó, méghozzá régi is, a patika ezzel szemben nem is régi, s nem volt korábban önálló szó, hanem azzá lett” (levélbeli közlés). Ehhez azt kell hozzáfűznöm, hogy az egyes nyelvi változások nincsenek időhöz kötve (ilyenek pl. különösen a kontamináció, a szóhasadás, a téves szóelemzés következtében kialakuló szóváltozatok, az asszimiláció, a diszszimiláció), ismételten jelentkezhetnek. Az általam feltételezett ezüst > ez üst változás üst eleme valóban már egy korábban is létezett lexémával alkot homonímiát, talán éppen ennek köszönhető, hogy a nyelvterületen csak igen szűk eltérj edtségű. Az MSzFE (1: 169) az ’ezüst’ jelentésű zűrjén ez-ji, votják az-ves szavak kapcsán ’ón, cin’ jelentésű zűrjén oz-is és votják uz-ves szavakat megemlítve ez utóbbiak etimológiai megfelelőjeként aposztrofálja a vog. KO óátpas, P atcpos, So ätßas ’Blei’ lexémákat, mintha ezek utótagja (a -epos stb.) is a magyar vas megfelelője lenne. A nagy vogul szótárak déli és (részben) keleti adatai azonban kétséget ébreszthetnek e feltevés jogosságát iletően, vö. К oatkwés, oátkhwés, atkhwés, T äitkhus, de: N atwés, LM átwés, átwés, átwés, LU átwés, P oátwés, atwés ’ólom; Blei’ (M-WWb 58a), TJ etküs, TC e'tküs, KU öätfkßs, KM óá4- (kßs, LM atgyts(l), de: P a4(ßs, VNK á4fis, VS äHßs, LU a'tßs, LO ätßäs, So ät(ßSs, KO oäißos ’Blei’ (K-WWb 131b), KO óátqpos ’id.’ (KANNISTO 1919: 19). Itt az utótagok zavarba ejtő különbséget mutatnak: (KANNISTO) -küs, -kßs ~ -epos, -ßos. A fenti vogul szó eredetével kapcsolatban valamikor volt egy megoldási kísérlet: „ätkues, ätwes wog. ’Zinn, Blei’. Diese beiden verschiedenen Bedeutungen werden dadurch näher bezeichnet, dass Zinn mahs-ätkues (mans wogulisch) und Blei pesken-ätwes {pesken Schiessgewehr) genannt wird. Das Wort ätkues, wovon ätves eine verbrauchtere Form ist, hat offenbar zwei Bestandtheile ät und kues, welcher Letztere wahrscheinlich sam. kues Metall ist. Der erste Theil ät ist nicht bestimmt erkannt, aber vielleicht offenbart sich darin dasselbe Wort, das in den tatarischen Sprachen in der Gestalt aq ’weiss’ vorkommt” (Ahlqvist 1890: 5). Munkácsi okkal hárította el ezt a feltevést: „A KV.23 oatkwés elemeire nézve már AHLQVIST mondott véleményt... utalván a szamojéd kues ’Metall’ s a tatár ak ’weiss’ szóra, úgy hogy oatkwés mint összetétel ezt jelentené: ’weisses Metall’. Nem gondolhatjuk, hogy valamely vogul fémnév a 23 Kondai vogul (K).
