Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7

26

HONTi László

lehetett... a fenti szavakon kívül ugyanazon utótaggal alakultak a következő szók is: zürj. (WUo.)17 V. Sz. Pecs. Lu. Le. I. Ud. oz-is ’Zinn; (V. Lu. Le. auch) zinnern’ ~ votj. (MUNK.)18 uzves ’Zinn’ ~ vog. (WV. 19)19 FK.20 óátcpas, P. atcpas, Szó. ätßds ’Blei’.

A magyar és a permi szavak hangtani okokból nem vezethetők vissza közös fgr. előzményre, nem is szólva ennek tárgyi nehézségeiről. Viszont a hangalak hasonlósága és a jelentés azonossága miatt elválasztani sem lehet őket egymástól...

A permi szó átkerült az oszétba: oevzist, cevzestoe ’Silber’... Esetleg feltehető, hogy az őszét szó a magyarból származik...” (MSzFE 1: 169-170). - Itt tulajdonképpen a RÉDEI (1964: 261, 1969: 332, 2002: 31) ajánlotta etimológiáról van szó.

TESz: „A magyar és a permi szók alánból való származtatása nem fogadható el... A magyar szóvégi t eredetére kielégítő magyarázat nincs. A szó mindenesetre t végződéssel került át az oszétbe is, talán éppen magyar közvetítéssel; vö. ősz. oevzist” (TESz 1: 821a). Ez tehát megegyezik az MSzFE nézetével.

KÉSK: Őspermi *ez-wes ’серебро’ > zürj. ezjß ’серебро’ ~ votj. azves ’id.’ (KÉSK1: 331b—332a, KÉSK2: 331b-332a), itt tehát a KÉSK az MSzFE nézetét képviseli, vö. továbbá: őspermi *gz-es, *gz-wes > zürj. ozis ’олово’ ~ votj. uzves ’id.’ (KÉSK1 203b, KÉSK2 203b).

Az UEW már nem is tartalmazza ezt az összevetést, tehát törölte ezüst szavunkat a finnugor eredetűnek tekintett szókincsből.

Az EWUng (1: 346b) lényegében a TESz-ével azonos véleményt közöl.

Az oevzist, cevzestoe ’ezüst’ jelentésű őszét szót TrubacEv a litván zvaigzde ’звезда’, lett zváigzne ’id.’, óporosz sváigstan (acc. sg.) ’сияние, свет’ és a szláv (pl. orosz звезда) ’csillag’ rokonságába vonta (TrubaCEv 1980: 182, még vö. HELIMSK1 2002: 108). TRUBACEv szerint az ősszláv alak *zvézda lehetett, míg hagyományosan (IE *ghuoi- ’блеск, сияние’ >) *gvézda formában rekonstruálták (TrubacEv 1980: 182). Az őszét szónak a balti és a szláv lexémákkal való egyeztetése teljesen plauzibilisnek látszik; ez esetben azonban az őszét szónak valamely finnugor nyelvből való származtatása szükségszerűen elesik, a magyar ezüst í-jének magyar-őszét kapcsolat során kialakult őszét hatásként éppenséggel már értelmezhető lenne.

RÓNA-TaS: „It is only Os fr which the /t/ in H can be explained. The Os word has no etymology within the ír or even IE lgs. It has been compared with

17 SWSch 187a.

18 VNySz 95.

19 Kannisto 1919: 19.