Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek 9 eredetibb alak, akkor a -dz-z-bői (< ugor *-/-) jöhetett létre affrikálódással... - A R. egyzeth alak gy-je a várható d helyett feltehetőleg a fagy ~ fadni, hagy ~ hadni, hégy ~ héd stb. analogikus hatásával magyarázható” (MSzFE 1: 138). A TESz ugyanazokat az obi-ugor igéket említi lehetséges megfelelőként, mint az MSzFE. Kommentárja: „Vitatott eredetű. - 1. Származékszó: a ’víz’ jelentésű ügy2 főnévből alakult -z képzővel. Ezt a magyarázatot támogatja a szó első adatának gy-ző volta... A magyarázatnak az ügy nyílt tővéghangzója miatt vannak hangtani nehézségei. - 2. Származékszó: az önt ige R. öt változatából alakult; szóvége eredetibb -sz gyakorító képzőből zöngésült... Ellene mond azonban e származtatásnak az első adat gy-ző volta, valamint a tővéghangzóval és képzővel kapcsolatos hangtani problematika. - 3. Ősi örökség az ugor korból... Az ugor alapalak: *ött3- vagy *dt3- lehetett. E magyarázat szerint vagy *etsz volt a szó korábbi hangalakja, amelyben az sz gyakorító képző, s amelyből zöngésüléssel lett a mai alak (vö. játszik > N.jádzik), vagy ugor *t ~ m. z megfelelés alapján z > dz affrikálódás történt a szó végén. E magyarázatnak szintén gyengéje az első adat gy-ző volta, valamint a szóvég magyarázatának hangtanialaktani szempontból nem kielégítő megoldása. - Törökből és németből való származtatása téves” (TESz 1: 709ab). A TESz 1. és 2. etimológiai magyarázata („a ’víz’ jelentésű ügy2 főnévből alakult... 2. Származékszó: az önt ige R. öt változatából alakult”) teljes képtelenség; az MSzFE az elsőt meg sem említi, a másodikat pedig okkal elutasította: „Az edz... eredeti nyílt e-je miatt nem származtatható a R. öt igéből” (MSzFE 1: 138). A TESz-beli 3. etimológiai feltevés hangtörténeti magyarázata pedig az MSzFE-ben előadott hibás nézettel azonos. Az UEW (2: 837) az Ug *ätt3- (*ät3-) ’(Stahl) härten’ alatt lényegében ugyanazt a hangtörténeti magyarázatot adja elő, amit az MSzFE, csak éppen rövidebben. Az EWUng (1: 294b-295a) etimológiai állásfoglalása megfontoltabb, ugyanis a TESz 1. magyarázatát már nem közli, a 2. lehetőséget alternatívaként még megtartotta, a 3. (az ugor eredetet valló) nézetet pedig az 1. helyre tette. RÓna-Tas szerint az UEW magyarázata „nehézkes”, amely voltaképpen az MSzFE (1: 138) közölte nézettel azonos (RTA 2011b: 1318). Megjegyzések Mind az MSzFE (1: 138), mind a TESz (1: 709ab) olyan régi feljegyzésü magyar adatokat idéz, amelyek e szótárak szerzőit spekulatív magyarázatokra késztették, ezek a következők: egyzeth ’edzett’ (1531-es adat), edczik ’edzik’, ötfzeni ’edzeni’, ötzem ’edzem’. Az MSzFE szerint ezen „alak gy-je a várható d helyett feltehetőleg a fagy ~ fadni, hagy ~ hadni, hégy ~ héd stb. analogikus hatásával magyarázható” (MSzFE 1: 138). E gy a TESz-ben (1: 709b) is problémaként említtetik meg, noha perdöntő szerepet az akkoriban még nem kikristályosodott
