Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)

Szemle, ismertetések - Honti László: Ernst Kausen nyelvcsalád-könyveiről (On Emst Kausen’s language family books) 480

Szemle, ismertetések

489

elemeit részben IPA-jelekkel helyettesítő ABONDOLO (1998: 12) nyomán közli a rekonstruált alapnyelvi mássalhangzó-rendszert (KAUSEN 2013: 357), míg a magánhangzó-rendszerről a jelek szerint teljesen megfeledkezett.

KAUSEN (2013: 361) a magyar esetében tudni vél egy paradigmát ik u s a n nem létező többes számú birtokos személyjelről („das ungarische pluralische Possessivsuffix”), ez pedig az i lenne, pl. hala-i-m ’meine Fische’, amely valójában a birtokos paradigmában használatos pluralisjel (vagyis „Pluralsuffix des Besitzes im possessiven Paradigma”), a birtokos szemé 1 у j e 1 e к (Possessivsuffixe) valójában csak grammatikai személyre utaló elemek, pl. hal-unk ’unser Fisch’ ~ hal-ai-nk ’unsere Fische’, kez-ünk ’unsere Hand’ ~ kez-ei-nk ’unsere Hände’, még vö. hal-am ’mein Fisch’ ~ hal-ai-m ’meine Fische’, hal-ad ’dein Fisch’ ~ hal-ai-d ’deine Fische’, de az egyes számú 3. személyben a magánhangzós tövek után ehhez az i-hez birtokos személyragi funkció adaptálódott, pl. hajó-im ’meine Schiffe’, hajó-i-d ’deine Schiffe’ <-> hajó-i ’seine Schiffe’ (~ beszélt nyelvi hajó-ja-i ’ua.’), fá-i-m ’meine Bäume’, fá-i-d ’deine Bäume’ fái ’seine Bäume’ (~ beszélt nyelvi fá-ja-i ’ua.’), hal-a ’sein Fisch’ ~ hal-a-i ’seine Fische’, kez-e ’seine Hand’ ~ kez-e-i ’seine Hände’ (vö. TOMPA 1961: 545, Korompay 1991: 279-281.

Több magyar adat is hibásan van írva, pl. föld-ök ’Länder’ föld-ek helyett, betü-höz ’zum Buchstaben’ betü-höz helyett (KAUSEN 2013: 359); olykor a finn adatok némelyike is téves, pl. talo-i-ssa-n ’in meinen Häusern’ (KAUSEN 2013: 365), helyesen: talo-i-ssa-ni; ezek nyilván nem származhatnak megbízható forrásokból, miként a magyar czigány(\) (KAUSEN 2012: 577) sem!

A szerző szerint a duális megőrződött a szamojédban, az obi-ugorban és a lappban, de a lapp esetében csak az ősi dualisjel megmaradásáról tud (KAUSEN 2013: 361), noha a felsorolt többi nyelvhez hasonlóan a lapp személyes névmások körében is megvannak a dualisiak (1. pl. ITKONEN 1960: 49).

MARCANTONIO 2002-es könyvére hivatkozva állítja KAUSEN: „Im Gegensatz zum Indogermanischen lässt sich für das Uralische... keine umfassende protouralische Morphologie rekonstruieren. Dies hat zu der Frage geführt, ob man die zunächst in der Indogermanistik entwickelte komparativ-historische Methode überhaupt auf die uralischen Sprachen anwenden kann” (KAUSEN 2013: 356- 357). Nem értem, miből következnék az, hogy az indogermán nyelvek esetében alkalmazott történeti-összehasonlító módszer alkalmatlan lenne az uráli vagy akár más nyelvek esetében. Mivel a történeti-összehasonlító nyelvtudomány módszertani alapjául jórészt a romanisztika létrejötte szolgált, vajon hasonló elképzelés alapján például a romanisztika módszerei is alkalmatlanok lennének pl. a germán vagy a szláv nyelvek kutatásában?! KAUSEN bibliogáfiájában szerepel a COLLINDER 1960 és a HAJDÚ 1987 irodalmi tétel, amelynek 218-247., ill. 213-260. oldalain megismerkedhetett volna az alapnyelvi morfológiával, ha egyáltalán kézbe vette volna ezeket... MARCANTONIO nézetén pedig persze egy-