Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)

Szemle, ismertetések - Honti László: Ernst Kausen nyelvcsalád-könyveiről (On Emst Kausen’s language family books) 480

488

Szemle, ismertetések

(KOIVULEHTO 1999: 335); ehhez vö. Paasonen nézetét a fi. kala stb. és az idg. *(s)qalo-, *(s)qalo-, újfeln. weis, lat. squalus ’ein größerer Meerfisch’ esetleges etimológiai kapcsolatáról: „in semasiologischer Hinsicht auf sehr schwachen Füßen steht” (PAASONEN 1907: 18). Megpróbáltam kideríteni, KAUSEN mire alapozva írta e szavak esetében az „germán > finnugor” átvételt; az uráli/finnugor nyelveket az indogermánnal összevető tanulmányok közt a következőket említi: N. Anderson 1879, V. Thomsen 1869, H. Sweet 1900, в. Collinder 1960 (KAUSEN 2010: 94). Azonban ezek egyike sem szerepel a Gesamtbibliographie című részben (KAUSEN 2010: 706-720). Én azonban ellenőriztem, vajon van-e szó ezekben a könyvekben az olyan esetleges uráli/finnugor-indogermán genetikai kapcsolatokról vagy szókölcsönzésekről, amelyek az „angol whale ~ uráli *kala” valamilyen egyeztetésére utalnának. Kísérletem teljesen eredménytelen maradt. Következésképpen nem sikerült kiderítenem, vajon honnét vette KAUSEN ezt a furcsa etimológiai ötletet, valószínű forrása talán valamilyen félreértés folytán WllKnek az európai népek eredetét tárgyaló munkája lehetne (az eredeti, vagyis a finn nyelvű kötetben: WlIK 2002a: 161, ennek silány minőségű magyar fordításában: WlIK 2008: 128), de a bibliográfiában WllKnek egyetlenegy munkája sem szerepel, és WlIK nem „germán > finnugor”, hanem „finnugor > germán” átvételről ír viszonylag óvatosan: „Nyelvcsere esetén gyakran megesik, hogy néhány szó az alsóbb rangú nyelvből a magasabb rangú nyelvbe kölcsönződik. Ilyen szavaknak tartják többen a FU nyelvek kala ’hal’ (lásd mai angol whale) és jää ’jég’ szavait, melyek a FU nyelvekből kerültek át a germán nyelvekbe” (WlIK 2008: 128). „A... (finn kala ’hal’ ~ indoeurópai: angol whale ’bálna’)... abszurdum, hiszen egy halász-fókavadász közösség számára nyilvánvaló, hogy a bálna nem hal!” (KERESZTES 2009: 214-215). KLUGE és PFEIFER hasonlóan nyilatkoztak: az „angol whale ~ német Wal-fisch stb.” szavaknak megfelelői lehetnek a fenti latin és óporosz adatok (KLUGE 2002: 969, 970), még vö. német Wels, Weller ’harcsa’ ~ óporosz kalis ’Wels’ (KLUGE 2002: 982- 983), „JFa/Name des größten, im Wasser lebenden Säugetiers’” (PFEIFER 2010: 1533), „Wels Der Name des Flußfisches” (PFEIFER 2010: 1554). KLUGE szerint: „Da Fischnamen in den indogermanischen Sprachen allgemein schlecht vergleichbar sind, kann auch hier eine Entlehnung vorliegen” (KLUGE 2002: 969), bár az ötlet esetleges forrását nem említi. E szó egyébként sokkal később valóban bekerült a finnségi nyelvekbe, vö. finn válás ’Wal; északi/grönlandi bálna, cet’, v.kala, karjalai v.(kala), észt vaal, valaskala ’ua.’ és lív falfis ’epmääräinen suuri kala; bizonytalan méretű nagy hal’ (SSA 3: 397).

Nem segíti a tájékozódást az sem, hogy KAUSEN transzkripciója meglehetősen rejtélyes, pl. egyrészt lappN calbmi (KAUSEN 2013: 355), vö. сӓГЪте ’Auge’ (UEW 1: 479), másrészt tsade (KAUSEN 2013: 355), vö. cädä ’Herz’ (UEW 1: 477), nála tehát ugyanannak a nyelvnek ugyanazon szókezdő affrikátája eltérő módon van jelölve a két szóban. A hagyományos finnugor transzkripció