Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)

Szemle, ismertetések - Honti László: Ernst Kausen nyelvcsalád-könyveiről (On Emst Kausen’s language family books) 480

480

Szemle, ismertetések

О. Nagy Gábor (1979), Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. 3. kiadás. Gondolat Kiadó, Budapest.

RÖHRICH, Lutz (1992), Lexikon der sprichwörtlichen Redensarten. I—III. Herder Verlag, Freiburg - Basel - Wien.

Sirisaka Andor (1891), Magyar közmondások könyve. Válogatott magyar közmondások, példabeszédek, szólásmódok betűrendes gyűjteménye. Nyomatott Engel Lajos könyvnyomdájában, Pécs.

Szemerkényi Ágnes (2009), Szólások és közmondások. Osiris Kiadó, Budapest.

Tóth Béla (1895), Szájrul szájra: a magyarság szálló igéi. Athenaeum, Budapest.

(Reprint kiadás: Akadémiai Kiadó, Budapest. 2002.)

Trencsény Károly (1900), Együtt üvölt a farkasokkal. Magyar Nyelvőr 29: 40-41. Wander, Karl Friedrich Wilhelm (1867-1880), Deutsches Sprichwörter-Lexikon. Ein Hausschatz für das deutsche Volk. Brockhaus, Leipzig.

Forgács Tamás

Ernst Kausen nyelvcsalád-könyveiről Die indogermanischen Sprachen Helmut Buske Verlag, Hamburg. 2012. XXXVI + 739 o.

Die Sprachfamilien der Welt. Teil 1: Europa und Asien Helmut Buske Verlag, Hamburg. 2013. XXXV + 1039 o.

Die Sprachfamilien der Welt. Teil 2:

Afrika - Indopazifik - Australien - Amerika Helmut Buske Verlag, Hamburg. 2014. XLIX + 1265 o.

Az utóbbi másfél évtizedben feléledni látszik folyóiratunkban egy régi „műfaj”, amely annotációszerű közleményekben hívja fel az olvasók figyelmét olyan kiadványokra, amelyek nem feltétlenül tűntek fel a kutatóknak, vagy éppen nehezen hozzáférhetők (CSEPREGI 2000, 2012, VÁNDOR 2004). Ehhez csatlakozva kívántam szólni nagyon röviden azon könyvekről, amelyek a világ nyelvcsaládjairól, az azokon belüli csoportokról és az egyes nyelvekről tájékoztatják a nyelvészeket. Szükségesnek láttam nemcsak a viszonylag friss könyvekről szólni, hanem utalni akartam egyes korábbi összefoglalásokra is, hogy megkönnyítsem az érdeklődők munkáját. Természetesen nem remélhettem, hogy szólhatok minden releváns munkáról, hiszen jobbára csak esetlegesen sikerült az egyes tételekről tudomást szereznem, de talán így is segítségül szolgálhatott volna tervezett írásom (később esetleg még sort keríthetek rá).

Tudtommal talán az 1920-as évektől meglehetősen sok olyan kisebb-nagyobb könyv jelent meg, amely igyekezett számbavenni a világ nyelveit azok legfőbb jellemzőinek, rokonsági és egyéb kapcsolatainak rövid bemutatásával. Az utóbbi évtizedekben, különösen pedig a 21. század első másfél évtizedében látott napvilágot jónéhány olyan újdonság, amely arra törekszik, hogy releváns informáci-