Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)
Tanulmányok - Borbély Anna: Egyéni fenntartható kétnyelvűség (Individual sustainable bilingualism) 7
Egyéni fenntartható kétnyelvűség 29 b. Végül oda fogunk jutni, hogy mi, románok és román falu, és a gyerekeink, illetve az unokáink, vagy tudom is én, nem fognak tudni románul. És ez szégyen ránk nézve, mert [szünet] nem beszélnek románul. S még mi tartjuk magunkat románnak!? (Cá la urmá от ajunge acolo cá női rimán fi sat rímánesc fi n-or ft'i prunci uá nepof, uá ce ft’iu ce ft'iu io, n-or ft’i rimángffe, fi asta-i rufine pá női cá [pauza] nu ft’iu sá vorbascá rimán^ft’e. $i női finem, cá női sintern rimán?!) (T2) A fenntartható kétnyelvűség szempontjából figyelmet érdemlő másik eset a 35. kódszámú adatközlő, aki sajátos változáson ment át a húsz év alatt, mivel klaszterbesorolása az FK5-FK5-FK1 változásmintázatot mutatta. Vagyis egy magyarabb klaszterből a húsz év során eljutott a „legrománabb” FKl-es klaszterbe. Ki lehet ő, és főleg, milyen változás idézte ezt elő? A 35. kódszámú adatközlő (a 3. ábrán a 17. számú adatközlő) az előző, 103-as adatközlőnél egy generációval fiatalabb és a terepmunkák idején 23-33-43 éves férfi 11 osztályt végzett. A változást életében az hozta, hogy T2 és T3 között romániai román felesége lett és közös gyermekük is született. Családjában így románul beszélgetnek, óvodáskorú gyermeke, T3 idején, csak románul beszélt. Az adatközlő T3-as interjújában elmesélte, hogy a román közösség tagjai sorából valaki feltette neki a kérdést, hogy miért csak románul beszél gyermekével, miért nem tanítja meg magyarul beszélni? Ezt a reakciót a 35. adatközlő értetlenül fogadta, hiszen szerinte gyermeke az óvodában magyarul meg fog tanulni beszélni. A román nyelv használatát kifogásoló személyről kiderült, hogy benne van a T123 mintában (vö. 3. ábra, 21. számú adatközlő). Lássuk, mi jellemző klaszterbesorolására, és ki is ez az adatközlő! Hozzá hasonlóan a mintában ugyanazt a klaszterbesorolást (K5-K5-K5) kapta további három adatközlő (3. ábra, 19., 20., 22. adatközlő), akik a (T3-kor 79 éves) 21. számú adatközlőnél 23-41 évvel fiatalabbak. Hiszen a 19. számú adatközlő 56 éves, a 20. adatközlő 38 éves, a 22. adatközlő pedig 53 éves. Amiben még különbözik tőlük, hogy házastársa magyar - s talán ez is motiválja beszélői magatartását, illetve azt, hogy FK besorolása megegyezik az egy-két generációval fiatalabbak klaszterbesorolásával. A fenti egyéni esetek azt igazolják, hogy a romániai kapcsolatok fontosak a román nyelv megőrzésében, és ezáltal a kétnyelvűség fenntartásában. Ezen túlmenően kiderült az is, ha az életkörülmények megváltoznak, akár még középkorúként is, egy magyar (FK5) klaszterből (vissza)/el lehet jutni a román (FK1) klaszterbe. Egy harmadik következtetés, hogy a magyar házastárs olyan nagy hatással lehet a beszélő nyelvi magatartására, hogy - a fenntartható kétnyelvűség szerinti mutatók szerint - akár az egy-két generációval fiatalabbakkal megegyező besorolásba is kerülhet.
