Nyelvtudományi Közlemények 110. kötet (2014)
Tanulmányok - Sipos Mária: Célhatározói mondatok idiolektális variánsai egy hanti-orosz kétnyelvű beszélő szövegeiben (The intra-speaker variants of the purpose clauses in the texts of a Khanty-Russian bilingual speaker) 79
Célhatározói mondatok idiolektális variánsai 89 ’Távol mennek a falutól, talán megeszi (Pass) őket a menyhalszömy’ (értsd: távolabb költöznek, nehogy megegye őket a menyhalszömy)7 (Ruttkay-Miklián 2009: 189, 192). (7) xöp-sup pa tärjxa sora män-l, itt műj, sit uroyn csónak-fél prt talán gyorsan megy-PRS.3SG vagy mi az PURP sup-a-sok wer-l-et, wan-a-sok. wan-a-sok wer-l-a-jot, sora-sok män-l. kicsi-LAT- csinál- rövid-LAT- rövid- csinál-PRS- gyors- megy-COMP PRS-3PL.0 COMP LAT-COMP PASS-3PL COMP PRS.3SG ’A félcsónak meg alighanem gyorsan megy, vagy mi, azért csinálják félre, rövidebbre. Rövidebbre csinálják, gyorsabban megy’ (Ruttkay-Miklián 2010). A szovjet korszak tankönyveinek szövegei távolról sem mondhatók megbízhatónak nyelvészeti szempontból, mivel gyakran szolgáltak eszközül a szovjet nyelvtervezéshez (Sipos 2008). Noha mindig meghatározott nyelvjáráshoz készültek a tankönyvek, az adott változat jellemző vonásain is változtattak valamiféle egységesítési cél nevében. Általában leegyszerűsített vagy kreált szövegeket, illetve fordításokat tartalmaztak, ezért nyelvészetileg másodlagos, sőt harmadlagos jelentőségük van.8 Mindazonáltal Hvataj-Muha 1950-es években írt tankönyvében van egy mese, amelyben számos célhatározói alárendelő mondat akad, különösen a mondattípus gyér általános előfordulásához képest. A mondatokban - nemcsak a suriskári szövegben, amely nyelvjáráscsoporthoz a szinjai is tartozik, hanem a kazimiban és a serkáliban is - az igék múlt idejűek. A mesében egy róka menekül az erdőn át az őt üldöző kutyák elől. Végül sikerül megbújnia egy üregben. Ekkor bizonyos testrészeit kérdőre vonja, hogy miképpen közreműködtek a menekülésben: „Szemeim, ti mit csináltatok?” „Lábaim, ti mit csináltatok?”, „Füleim, ti mit csináltatok?” - A válaszok pedig a következők: 7 A szövegelőzmény a következő: 1. Ő falun él, így (értsd: mint a mesélő). 2. Az apja ura, izé, a szégyéhez vagy hová megy, menyhalat fogni (tkp. ölni). 3. Mukszunt evett (Part. perf.) 4. Épp most evett mukszunt, teljesen ép. 5. A lánya aztán megeszi (Pass), nyers halként. 6. Aztán menyhalszömnyé válik. 7. A falu egész népe meghal, megeszi őket (Pass). 8. Egy nő lánya megmarad a kistestvérével. ). Távolabb házat építenek, és ott kezdenek élni. 10. Távol mennek a falutól, talán megeszi őket (Pass) a menyhalszömy (Ruttkay-Miklián 2009: 189, 192). 8 Az alább idézett mondatokban például a want- ’néz’ ige esetében tekintettel voltak a mássalhangzó-kapcsolatoknak a suriskári nyelvjárásokra olyannyira jellemző egyszerűsödési módjára (vagyis az -nt- kapcsolatból a nazális elem esik ki a tankönyvi mese szövegében is), a tagadó partikulákban azonban nem (änt); továbbá a ’róka’ jelentésű szó sem w- kezdetű ebben a nyelvjárásban, ellenben a szövegben így jelenik meg.
