Nyelvtudományi Közlemények 110. kötet (2014)
Tanulmányok - Sipos Mária: Célhatározói mondatok idiolektális variánsai egy hanti-orosz kétnyelvű beszélő szövegeiben (The intra-speaker variants of the purpose clauses in the texts of a Khanty-Russian bilingual speaker) 79
84 Sipos Mária tetben, hogy az előbbiben jelentkező változások kiszámíthatóbbak, szabályosabbak, míg az alárendelési stratégiák különbözőképpen jelenhetnek meg a célnyelvben. Grenoble (2012) az orosz kötőszók kölcsönzésének következményeit vizsgálta az evenki nyelvben: „Noha történetileg az evenki nyelv kevés mellérendelő kötőszót használt, az olyan orosz kötőszók használata, mint például az a, i, no, potom igen elterjedt, ugyanúgy, mint azoknak az elemeknek a használata, amelyek az evenkiben történetileg időhatározók voltak, például a ta.duk ’aztán’. Napjainkban különbség tapasztalható abban, hogy ezek a változások milyen messzire jutottak el. Ezzel szemben az alárendeléssel kapcsolatos stratégiákban végbement változások sporadikusak, illetve szabálytalanok abban az értelemben, hogy nem minden beszélő használja ezeket, illetve nem előre megjósolható módon. Pontosabban van, aki evenki stratégiát alkalmaz az alárendelésben, mások oroszból kölcsönzött struktúrákhoz folyamodnak, ez utóbbin belül vagy oroszból kölcsönzött elemeket felhasználva, vagy tükörfordítással élve, evenki kérdő névmásokat kötőszói szerepbe téve...” (Grenoble 2012: 104). „Although historically Evenki used few coordinating conjunctions, the use of Russian coordinators such as a, i, no, potom is widespread, as is the use of what historically in Evenki were temporal adverbs... such as ta.duk ’then’. At present, there is a difference in how far these changes have spread. In contrast, changes in subordinating strategies are sporadic, not regular, in the sense that not all speakers use the same strategies in predictable ways. More specifically, some use native Evenki (Tungusic) strategies for subordination, some use borrowed structures, either borrowing subordinating adverbs /pronouns /interrogatives from Russian, or calquing the construction, using Evenki interrogative pronouns as subordinators...” (Grenoble2012: 104). A dolgozat a fenti szempontok szerint a nagyobb jelöltséget biztosító, oroszból átvett kötőszó felbukkanásának esetleges szintaktikai következményeit vizsgálja az eredetileg kötőszó nélküli hanti célhatározói mellékmondatokban. 3. Az adatközlőről Ruttkay-Miklián 1999-ben 50 órányi szöveget rögzített, amelyet három évvel később 20 órányi anyaggal egészített ki. A gyűjtés Wolfgang Steinitz etimológiai és nyelvjárási szótárának szócikkein alapul, tartalmazza a szavak magyarázatát, eltérő grammatikai alakokat, továbbá az adatközlő megjegyzéseit is. Maga a gyűjtés a következőképpen folyt: a beszélő azt kapta feladatul, hogy a hallott szó (vagyis az etimológiai szótár szócikkének szinjai nyelvjárású alakját) jelentését megmagyarázza, értelmezze, illetőleg megvilágítsa, hogyan használják. Mivel az adatközlőnek eközben nem arra irányult a figyelme, hogy mondatait valamiféle normához igazítsa, e különböző hosszúságú szövegek spontán beszélt
