Nyelvtudományi Közlemények 110. kötet (2014)
Tanulmányok - Sipos Mária: Célhatározói mondatok idiolektális variánsai egy hanti-orosz kétnyelvű beszélő szövegeiben (The intra-speaker variants of the purpose clauses in the texts of a Khanty-Russian bilingual speaker) 79
80 Sipos Mária 2012, Kaysina 2013, Leinonen 2002, Sakel 2014). Mindenekelőtt a szavaknak e csoportját igen gyakran veszik át egymástól az érintkező nyelvek. Matras (2007) összefoglalója szerint a feltételes, okhatározói és célhatározói kötőszók igen magas helyen állnak a kölcsönzési hierarchiában (Matras 2007: 56). Másfelől a kölcsönzött kötőszók számos nyelvben szolgáltak kiindulópontul bizonyos szintaktikai változásoknak (Matras 2007: 41). Az alábbi írás a következő kérdésekre koncentrál: a) A célhatározói mellékmondatoknak milyen megformálásai jelennek meg? b) Előfordul-e a nyelvi kontaktusok hatására az alárendelő mondatokra jellemzően előálló sokféleség egyetlen adatközlő beszédprodukciójában is? c) Lehetséges-e a változások kiindulópontjára (ti. egy intenzív nyelvi kontaktusok előtti, eredetinek mondható állapotra) következtetni a jelenlegi mondattípusokból? d) Van-e jele szintaktikai változásnak? A hanti veszélyeztetett őshonos nyelv, amelyet az Orosz Föderációban, Nyugat-Szibériában az Ob és mellékfolyóinak vidékén beszélnek. Tipológiailag az agglutináló nyelvek csoportjába soroljuk, eredetét tekintve az uráli nyelvekhez, illetve a nyelvcsalád ugor ágához tartozik. Számos nyelvjárásra és nyelvjárás változatra oszlik, amelyek három nagyobb csoportba sorolhatók: az északiba, a 20. század elején kihalt délibe, illetve a keleti csoportba. Az orosz nyelv presztízse elsöprő lett a Szovjetunió megalakulásától kezdve. Már csak kevesen élnek olyanok, akik iskolás korukat nem az asszimilációt felgyorsító intemátusokban töltötték. Következésképpen a kétnyelvűség teljesen általános a középnemzedék körében, míg a fiatalabbak elsősorban a többség nyelvét beszélik, és sokan csak értenek valamelyest hantiul. A gyerekek közül jellemzően már csak azok sajátítják el a hantit, akiknek szülei a leghagyományosabb foglalkozásokat űzik. Az orosz nyelv hatása a hanti szókincsre nézve óriási, de a kétnyelvűség hatásai megfigyelhetők a mondatszerkesztés terén is. A vizsgálatban szereplő szinjai hanti változatot kb. ezer fős csoport beszéli: a 2011-es adatok szerint a Szinja folyó vidékén 1811-en élnek, akik közül 1429 fő vallotta magát hanti nemzetiségűnek (Ruttkay-Miklián 2012: 14). A dolgozat elsőként azokat a nyelvi, kommunikációs és kulturális tényezőket, illetve okokat veszi sorra, amelyek a kötőszók kölcsönzésének folyamatában fontosnak bizonyulnak (2. rész). Ezután az adatközlőnek, illetve a tőle gyűjtött nyelvi anyagnak a részletes bemutatása következik, kitérve az egyetlen beszélő produkcióján alapuló kutatások jelentőségére és lehetséges eredményeire (3. rész). Majd a célhatározói összetett mondatok forrásnyelvi (orosz) és célnyelvi (hanti) megvalósulásait mutatom be (4. rész). Végül pedig a mondattípusok megoszlása alapján a változási folyamat módjára és kimenetelére vonatkozó következtetéseket vonom le (5. rész). Az írást rövid összefoglalás zárja (6. rész).
