Nyelvtudományi Közlemények 110. kötet (2014)
Tanulmányok - Horváth Csilla: Régi problémák, új megoldások: manysi nyelvtanítás az alternatív és közoktatási intézményekben (Old problems and new solutions: Teaching methods in the governmental and alternative Mansi educational institutions) 67
74 Horváth Csilla küzd, új oktatási anyagokat (pl. Norova 2010), módszertani segédanyagokat (pl. Norova 2011) dolgoznak ki. Az alternatív intézményekben tanító tanárok jellemzően körzeti egyetemeken, főiskolákon (pl. a Jugra Állami Egyetemen, a hanti-manszijszki Tanárképző Főiskolán) végezték felsőfokú tanulmányaikat, szemben a közoktatásban dolgozó pedagógusokkal, akik többnyire a Leningrádban/Szentpéterváron található Herzen Intézetben szereztek diplomát. Az alternatív intézményekben tanuló diákok számára vonatkozóan nem érhetők el hivatalos statisztikák, a hanti-manszijszki intézményben dolgozó pedagógusok becslése szerint a két intézményben összesen mintegy száz diák tanul. 4. Manysi nyelvtanítás 4.1. Közoktatás A manysi vonatkozású tantárgyak választéka a közoktatásban meglehetősen szűk. Míg a manysi nyelv közoktatásba való bevezetésekor a nyelvórákon kívül más tantárgyakat, például matematikát, történelmet és környezetismeretet is oktattak manysiul, a Körzet etnikai profillal is rendelkező iskoláiban (oroszul: школы с этнокультурной составляющей образования) tanuló diákok ma mindössze manysi nyelvórákra járhatnak, az első kilenc osztályban heti két órában, tizedik és tizenegyedik osztályban választható tantárgyként. A közoktatásból hiányoznak a tanórákon kívüli programok, például nyelvi klubok, tanulócsoportok, vagy a manysi nyelvhasználatot lehetővé tevő más programok. A résztvevő megfigyelés során tapasztaltak és az interjúalanyok válaszai alapján a közoktatásban használt módszertan az általános iskolától az egyetemig bezárólag egyformának tűnik. A nyelvórák során legáltalánosabb a kiscsoportos munka (a statisztikák szerint az egy foglalkozáson manysiul tanuló diákok száma nem haladja meg a tíz főt), nem nyílik lehetőség egyéni munkára vagy egyéni foglalkozásra. A tanórák központjában a manysi nyelv, elsősorban annak grammatikai szerkezete és szókincse áll, a tanmenet az eredeti vagy némileg átdolgozott, eredetileg az 1950-es, 60-as években kiadott manysi tankönyveket követi, a feldolgozott olvasmányok a hagyományos életmód különböző aspektusait mutatják be, míg a modern életmód, a többségi társadalom ritkán kerül említésre. A tananyagok és maguk a tanárok is a diákok feltételezett manysi nyelvi és kulturális ismereteire kívánnak építeni, kevés olyan oktatási segédanyag készült, amely a manysit örökségnyelvként tanuló gyermekek igényeit is figyelembe veszi, ilyen például a toldalékokat és más nyelvi jelenségeket táblázatba rendező nyelvtaníuzet (Gerasimova 2004), vagy alsó tagozatosok számára készült „minimum-szókincset” tartalmazó kiadvány (Afanas’eva - Akbas 2007). A tanórák során a pedagógusok szinte kizárólag a frontális tanítási módszert használják,
