Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)

Tanulmányok - Maticsák Sándor: Finnugor etimológiai szótárak (Finno-Ugric etymological dictionaries) 33

46

Maticsák Sándor

Mindezek ellenére e szótár kitűnően betöltötte (s részben ma is betölti) funkcióját: hiánypótló, a finn etimológiai kutatások nélkülözhetetlen segédeszköze, a finn szókincs óriási tárháza, a nyelvjárási szótárak megjelenéséig a finn dialektusok eltűnőiéiben lévő szókincsének őrzője.

A szótár gyengesége a szakirodalom hiánya. A címszavak jelentése - eltérően az összes vizsgált etimológiai szótártól - csak finnül van megadva (ezt elsősorban a szótár nemzeti jellegével lehet indokolni: a cél az volt, hogy a finnek minél nagyobb számban tudják használni ezt az alapművet). A szócikkek jobb tagolása lényegesen megkönnyítette volna a felhasználók dolgát.

Vizsgálati szempontunknak megfelelően nézzük meg, hogyan jelenik meg az ősi szókincs a szótárban! A rokon nyelvi adatok értelemszerűen a finntől távolodó sorrendben vannak megadva, a bőséges balti finn adatoktól kezdve a lappon, mordvinon stb. át egészen az ugor nyelvekig. Mivel a nyelvi, nyelvjárási alakokat a szerkesztők olyan formában adták meg, ahogy az eredeti forrásukban szerepelnek, ezek a „titkosírások” gyakorlatilag csak a szakemberek számára értelmezhetőek, egy-egy lapp vagy osztják szó elolvasása finnugor nyelvészeti előképzettség nélkül nem lehetséges (ezen nem sokat segít az előszóban közreadott „átírási gyorstalpaló” sem).

Toivonen etimológiái megbízhatóak. Kitűnően ismerte Erkki Itkonen hangtani kutatásait, biztos kézzel rostálta ki az újabb kutatások fényében helytelennek bizonyult etimológiákat. Az utókor hibájául rótta fel, hogy a lehetséges etimológiák közül mindig csak egyet, az általa legvalószínűbbnek tartottat emelte ki. A harmadik, Itkonenék által szerkesztett kötettől ez az eljárás finomodott, több változat került be a szócikkekbe. - Mai szemmel nézve a szótár egyik legnagyobb hiányossága, hogy alapnyelvi alakot nem rekonstruálnak.

Ez a szótár a finn lexikográfia kimagasló szellemi teljesítménye, Aulis Joki szavaival élve (1955: 282) „kansallinen suurteos [nemzeti nagy mű]”, amely nemcsak Finnországban, hanem a finnugrisztika nemzetközi műhelyeiben is alapvető kézikönyvvé vált. (A szótárról 1. még Lakó 1957a, Pulkkinen 1963, Suhonen 1979, Lehtinen 1983.)

8.2, Suomen sanojen alkuperä. Kis túlzással, alighogy kijött a nyomdából a SKES utolsó kötete, az azt készítő „nagy öregek”, Erkki Itkonen, Aulis J. Joki és Reino Peltola már hozzá is kezdtek egy új, modern etimológiai szótár készítéséhez. A végül három részben megjelent nagy mű, a Suomen sanojen alkuperä [A finn szavak eredete] (SSA) első kötete 1992-ben, a második 1995-ben, a harmadik pedig 2000-ben látott napvilágot. Az első rész elkészülte után kényszerű változások történtek a szerkesztőbizottságban: Erkki Itkonen elhunyta után (1992) Ulla-Maija Kulonen lépett elő főszerkesztővé, és a szerkesztőség is nagymértékben megfiatalodott.