Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Maticsák Sándor: Finnugor etimológiai szótárak (Finno-Ugric etymological dictionaries) 33
Finnugor etimológiai szótárak 47 A SKES-hez képest az SSA lényegesen homogénebb és inkább felhasználóbarát mü. Homogénebb, mert sikerült elkerülni a SKES csapdáját, ahol a 3. résztől vált részletesebbé az anyag (1. fentebb). Ennek szemléltetésére egy adatsor (Koukkunen 1993: 274): az a-к betűk a finn szókincsnek kb. egyharmadát teszik ki, a SKES címszavainak azonban csak egyhetedét, tehát az SSA-t teljesen más válogatási elvek alapján kellett megszerkeszteni. A szótárban mintegy tízezer címszó kapott helyet, sok nyelvjárási, régies és ritka szó is szerepel a kötetekben. Ebben az új műben természetesen szerepelnek mindazon új etimológiai eredmények, amelyek az előző szótár megjelenése óta gazdagították a tudományt, gondoljunk csak az UEW-ra vagy a Lexikon der älteren germanischen Lehnwörter in den ostseefinnischen Sprachen 1991-ben és 1996-ban megjelent első két kötetére. (Ennek egyébként 2012-ben megjelent a harmadik része is, 1. Keresztes 2013.) Lehet egy szótár bármilyen jó és tartalmas, ha hemzsegnek benne a rövidítések, nehezen olvashatók a mellékjeles adatok, összemosódnak a példasorok (mint a SKES-ben). Szerencsére az SSA külalakja teljesen más, még a laikusok, az ún. „művelt nagyközönség” számára is könnyen kezelhető. Egy-egy szócikk három részre van tagolva. Az elsőben a címszó után áll az első előfordulás (sok új eredménnyel!), a nyelvjárási adatok (ezekből is sok van), a német jelentés, majd a képzett és összetett származékszavak egy része és végül - ha ősi szóról van szó - a közeli rokon nyelvek adatai. A távolabbi rokon nyelvek szavai, kissé meglepő módon, a második blokkban szerepelnek, az etimológiai magyarázatokkal együtt. Jövevényszók esetében természetesen az átadó nyelvi alakok vannak itt feltüntetve. (Idegen szavak, új jövevények nem szerepelnek a szótárban.). A harmadik egységben - igen helyesen más betűmérettel szedve - kapott helyet az irodalom, ami a SKES-ből igen fájó módon hiányzik. Fontos újítás a SKES-hez képest az is, hogy a transzkripció lényegesen egyszerűbb: a szerkesztők a mellékjelek közül lényegében csak az ultrarövid és redukált magánhangzók jelölésére szolgáló, az adott betű fölötti félkört tartották meg. Ennek ellenére átírásuk megfelel a tudományos követelményeknek. Az is felhasználóbarát, hogy a távoli rokon nyelvek adatai közül nyelvjárás(csoport jónként csak egyet tartottak meg. A szerkesztők, fölötte igen helyeslendő módon a Toivonen-féle „etimológiai kinyilatkoztatásokkal” is szakítottak, itt már számos helyen szerepelnek lehetséges megoldások, s bátran jelzik a nem világos eredetet is. Mivel sok olyan szó szerepel a műben, amelyek a korábbi etimológia szótárban nem, ezért értelemszerűen számos új etimológiával gazdagodott a finn nyelvtudomány. - A három kötetről igen részletes bírálatot írt Kalevi Koukkunen (1993), Osmo Nikkilä (1997 és 2002) és Johanna Laakso (2002). 8.3, Etymologincn sanakirja; Nykysuomen etymologinen sanakirja. Kaisa Häkkinen nyelvtörténeti munkásságát két etimológiai szótár is gazdagítja. Az
