Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Maticsák Sándor: Finnugor etimológiai szótárak (Finno-Ugric etymological dictionaries) 33
42 Maticsák. Sándor 7.2. Magyar nyelvhasonlítás. Szintén nem tekinthető önálló etimológiai műnek a budapesti egyetem tanszékvezetői székében Budenzet váltó Szinnyei József (1857-1943) kitűnő kézikönyvének, az 1896 és 1927 között hét kiadást megért Magyar nyelvhasonlításnak az összehasonlító szójegyzéke, de mintegy 400 magyar tagú finnugor etimológia szerepel benne, jelentéstani csoportosításban, elsősorban Budenz és Donner szótára alapján. A szóegyezések kategóriái: számnevek, testrészek, a család, a természet, a lakás, eszközök, munka, cselekvés, tulajdonság, hely, időszámítás, gondolat dolgok, névmások, különfélék. Szinynyei elsősorban Budenz és Donner szótárára támaszkodott. Müvét az MSzFE és az UEW írásakor is felhasználták (Lakó 1986: 70-87). 7.3. Magyar etymologiai szótár. A Magyar Tudományos Akadémia a század elején pályázatot hirdetett egy etimológiai szótár megírására, ezt a 20. század első felének két kiemelkedő tudósa, Gombocz Zoltán (1877-1935) és Melich János (1872-1963) nyerte el, Magyar etymologiai szótár c. művük próbafuzetével, 1914-ben. A szerzők célja az egész magyar szókincs közreadása volt, amelyben nemcsak a köznyelvi, hanem a tájnyelvi lexika, sőt a régi magyar hely- és személynevek sora is benne foglaltatott. Illetve foglaltatott volna, mert egy ilyen nagyszabású munka jócskán meghaladta e két kiváló tudós erejét: 30(!) év munka után, 1944-re is csak a g betűig, a geburnus szóig jutottak el (pontosabban, Gombocz halála után Melich egyedül jutott), azaz csak mintegy harmada készült el a grandiózus vállalkozásnak. Jelen írásunkban nem feladatunk a szótár általános erényeinek méltatása és hiányosságainak feltárása (erre 1. pl. Pápay 1914), csak „finnugor szempontból” közelítünk hozzá. Ősi szókincsünk lapozgatása során azonnal feltűnik, hogy a szerzők az urál-altaji rokonság eszméjét vallják, ami cseppet sem meglepő, hiszen még Budenz Józsefet is az urál-altaji tanszékre nevezték ki 1872-ben. Pápay József recenziójában (1914: 395) egyrészt megállapítja, hogy „új, eddig ismeretlen etymologiát nem igen találunk..., de a már ismerteket alaposan megrostálják és magyarázataikban új szempontok érvényesülnek”, másrészt viszont hiányolja a bonyolultabb hangtani egyeztetések mellől a részletesebb magyarázatot. Indoklása cseppet sem vesztett aktualitásából mára sem: „egy kis magyarázat ezeknél is elkelne, mert ezt a szótárt nemcsak a finnugor nyelvészek, hanem más tudományággal foglalkozó müveit emberek is használják, már pedig ezek bizony kételkedéssel fogadják az ilyen egyeztetéseket” (uo.). A szerzők nem adják meg az alapnyelvi rekonstrukciókat, persze, nem is adhatják, hiszen, ismét Pápay szavaival élve: „jól tudjuk, hogy hangtörténeti ismereteink mai állása szerint ez szinte lehetetlen” (uo.). 7.4. Magyar szófejtő szótár. A Gombocz - Melich-féle szótár végül torzóban maradt, holott óriási szükség lett volna egy olyan etimológiai szótárra, amely
