Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)

Tanulmányok - Maticsák Sándor: Finnugor etimológiai szótárak (Finno-Ugric etymological dictionaries) 33

40 Maticsák Sándor 6. Uralisches etymologisches Wörterbuch. Bereczki Gábor A magyar szókész­let finnugor elemei méltatását e szavakkal fejezte be: „A több évtizedes mun­kával elkészült MSzFE az adatok és értékelések olyan hatalmas tárát tartalmaz­za, hogy hosszú időn keresztül nélkülözhetetlen segítője és serkentője lesz ezek­nek a kutatásoknak” (Bereczki 1979: 186). Talán ő sem gondolta, hogy e méltán dicsért szótárt viszonylag rövid idő alatt felváltja az uráli etimológiai kutatások eddigi csúcsmüve, az Uralisches etymologisches Wörterbuch (UEW, 1986-1988), amelynek szerkesztési munkálatai már 1969-ben megindultak. A szótár szintén magyar nyelvészek munkája: Rédei Károly (1932-2008) főszerkesztése mellett a jelen és a közelmúlt olyan kitűnő tudósai bábáskodtak megszületésénél, mint Bakró-Nagy Marianne, Csúcs Sándor, Honti László, K. Sál Éva és az azóta már elhunyt Erdélyi István, Korenchy Éva és Vértes Edit. A szótár eredetileg füzetekben, „Lieferung”-okban jelent meg. Az első öt fü­zetből összeállt első kötet az uráli és a finnugor etimológiákat tartalmazza, a 6. és 7. füzet alkotta második kötet a finn-permi, finn-volgai és ugor anyagot öleli fel, a harmadik kötet pedig a nélkülözhetetlen szómutató. Az etimológiai szótárak egyik sarkalatos kérdése a hangjelölés. Az UEW 20 alapnyelvi mássalhangzóval számol (p, t, k, w, s, s, s, ö, ő,j, y, c, c, /, r, r, m, n, n, //), a magánhangzók sorában pedig az u, o, a, e, ?ü, i, e, ä hangokat valószínű­síti (de nem zárja ki az ö és ё meglétét sem). A finn, magyar és észt esetében ér­telemszerűen az irodalmi nyelvi alakokkal dolgoznak, a kisebb nyelvek adatai­nak megadásakor pedig alapvetően az 1973-ban közreadott egyszerűsített transz­kripciós elveket alkalmazzák (amely a Castrenianumin toimitteita 7. kötetében jelent meg Lauri Posti és Terho Itkonen szerkesztésében). Csúcs Sándor számításai szerint a szótár első kötete 1185 uráli/fínnugor ere­detű szócikket tartalmaz, a második részben 534 finn-permi/finn-volgai és 157 ugor minősítésű etimológia szerepel. Mikola Tibor (1991: 208) statisztikája alapján az egyértelműen minősített szavak közül 419 uráli (ebből 284 biztos), 611 (417) finnugor. Mindezen számadatok is jól mutatják, hogy e nagyszabású vállalkozás gyakorlatilag a teljes alapnyelvi szókincset igyekszik rekonstruálni. (A szótár hangstatisztikai vizsgálatait 1. Csúcs et al. 1991.) A szerzők a rekonstrukciók során - hasonlóan az MSzFE szerkesztési elvei­hez - gyakran bizonytalannak minősítik a kérdéses etimológiákat, továbbgondo­lásra serkentve a kutatókat. Elég sok, mintegy 430 szó tartozik e kategóriába. A szócikkek felépítése a következő: címszóként az alapnyelvi rekonstruktum áll, majd ennek jelentése (ha az bizonytalan, akkor jelentésmezeje) és a rekonst­ruktum nyelvi szintje (uráli, finnugor, finn-permi stb.). Ezt a rokon nyelvek adatai követik, itt utalnak a más nyelvcsaládokkal (indoeurópaival, altajival, jukagirral) való esetleges ősi kapcsolatokra is. A kifejtő részben hang-, alak- és jelentéstani magyarázatok állnak, s itt kapnak helyet a szófaji minősítések, téves

Next

/
Thumbnails
Contents