Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Cser András: A latin labiovelárisok fonológiai elemzéséhez (A phonological analysis of the Latin labiovelars) 337
342 Cser András a (qu) szegmentum volt, nem mássalhangzócsoport. De ez nem indokolt: még ha volt is fonetikai különbség a labiális elem kétféle megvalósulása között, és még ha ez valóban egy ,,[k]__szemben minden más környezettel” megoszlást mutatott (ami nem egyértelmű), a fonológiai elemzés számára ez egy egyszerű allofónia és nem egyéb. Allen (1978: 16-17) szerint a tamquam ’miként’ és hasonló szavak helyesírása, amely (q) előtti (m)-et tartalmaz a hasonult (n)=[q] helyett, arra mutat, hogy a zárhangban a labiális mozzanat egyidejű volt a zármozzanattal, és ez ismét csak a (qu) monoszegmentális elemzését teszi indokolttá. A valóságban azonban az ókori grammatikusok egyértelműen nyilatkoznak arról, hogy a (qu) és a (gu) előtti nazális veláris volt (az idevágó testimoniumokért 1. Devine - Stephens 1977: 37). Az (m)-et tartalmazó írásformák az összetételekre jellemző etimologizáló írásmódok voltak, és egyáltalán nem voltak kizárólagosak (1. a gyakori tanquam, nnnquam ’soha’ stb. alakokat). A rendelkezésünkre álló - igen ösztövér - fonetikai anyag tehát nem támasztja alá a monoszegmentális értelmezést - bár nem is mond neki ellent. Egyszerűen nincs belőle kritikus mennyiség ahhoz, hogy érdemi és döntő információt nyújtson. 3.3. Statikus fonotaktikai kérdések 3.3.1. Gemináták Míg a latinban már morfológiailag egyszerű alakokban is előfordul az összes zárhang geminátaként, a (qu)-ra ez nem áll. Nem fordul elő a [kkw]/[kkw] szekvencia sem (amely elemezhető volna akár a gemináta [kw] fonetikai megjelenéseként, akár [k] + [k] + [w] szekvenciaként). Ez megfelel annak a megfigyelésnek, hogy gemináták a magyarhoz hasonlóan soha nem fordulnak elő más mássalhangzó szomszédságában (ebben az esetben [kk] a [w] előtt). Annak a megfigyelésnek is megfelel, hogy a [kkw] mégis előfordulhat prefixum-tő határon, bár ez is igen ritka (pl. acquirere ’szerez’ és acquiescere ’megnyugszik’, eredetileg űrt7+(qu-)). Kizárólag ezeknél a morfémahatároknál fordul elő, hogy (a magyartól eltérően) gemináta állhat mássalhangzó mellett. Ugyanakkor vegyük észre, hogy ha ezt a szekvenciát [k + kw] csoportként elemeznénk, a [kkw] hiánya azzal is magyarázható volna, hogy a két zárhangból álló csoportokban a geminátáktól eltekintve a második szegmentum csak [t] lehet - vagyis csak a [pt] [kt] csoportok fordulnak elő, és így a szóban forgó hiány a (qu) monoszegmentális értelmezését sem zárja ki egyáltalán. 3.3.2. Környezeti megszorítások és a zárhang-félhangzó szekvenciák A klasszikus latinban a zörejhang-félhangzó szekvenciák szinte teljesen ki vannak zárva a nyelv fonotaktikai rendszeréből. Szóbelseji és szóvégi helyzet
