Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Monti László: „Vanni vagy nem vanni" ’to be or not to be’, avagy létige és kopula az uráli nyelvekben („To be or not to be” or the existential verb and the copula in the Uralic languages) 7
24 HoNTi László *á-j-) / neW (S) aor. sg. 3. qa, va qajs / sk (Pr) va eqo, sqo (? < *aSj- ~ *äj-) / km (D) aor. sg. 1. Igém / vgl. kb (Sp) игабе ’естли’ //” (Janhunen 1977: 16-17). Sa„*wgpron. interr. ’was’” > „verb. *me- ’nehmen’ (tr.), ’sein, werden’ (intr.) // en tr. (T) imp. sg. 2. му", aor. sg. 3. obj. муаза = (M) meaza (’nehmen’) / neT va (Т)л/эсь tr. ’взять’, intr. ’быть (о человеке, о животном); собираться’, (L) О miséi: imp. sg. 2. mi”3, vgl. der. va (T) мэць... ’haben, halten’ / neW (S) va mes tr. ’to take’, intr. ’to be (of living beings)’ : imp. sg. 2. (L) Lj. mi"3 /km (D) prs. sg. 1. molam, тӧГӓт ’werden, können; kommen, geschehen; bekommen’, vgl. molam... ’pressen, fordern’ / mt tr. (Sp) (? prs.) sg. 1. меямъ (’беру, достаю’), .мояиъ (’снимаю’)//” (Janhunen 1977: 91; még vö. Sammallahti 1979: 31). - Az (JEW (1: 296) csak a névszói funkciójú lexémát tartalmazza: U *тз ’was; Sache’, az igeit meg sem említi. Janhunen egy későbbi munkájában más formában rekonstrálta az összamojéd alakot, és expressis verbis nem tesz említést az igei származékról: „Sam. *тз(-) interr. pron. (ks. SW7 s. v. *me) ~ suom.-perm. *тз(-) id. (FUV fi mika) < ural. *тз interr. pron.” (Janhunen 1981: 269). Az SSA (2: 163) nem tesz említést az igei származékról... Nekem úgy tűnik, hogy Janhunen (1977: 91) eredeti feltevése nagyon is valószínű. Az északi szamojéd nyelvekben „mutató névmás + létige” összeolvadásából létrejött ’van, létezik’ ige (is) használatos a habeo-szerkezetekben: jur. tanä(s) ’jelen van, itt van, létezik’ (Hajdú 1982: 115), jen. tormás, toneas ’(vorhanden) sein; быть, иметься’ (Mikola 1967: 73, 1995: 221), tvg. toisü ’ott, itt van’ (Wagner-Nagy 2002: 154): ,,*t3(-) pron. dem. ’dieser, jener, der’” (Janhunen 1977: 144) < „kompos. ... verb. *t3nä(-) ’dasein’ // ng (C) dat. sg. tanin, loc. sg. taninu etc., der. tania ’jener’, (T) тэныйчу ’есть’ / en verb. (C) tonea, (M) tonsä ’es gibt’, (T) va тонэась / neT... verb, va (T) тӓнясь... mt ? (? der.) (Sp) (? aor.) sg. I. тенемгамъ ’имею’... /У” (Janhunen 1977: 144-145; még vö. Sammallahti 1979: 37). — Az (JEW (1: 526-527) csak a névmási funkciójú lexémát tartalmazza: U *to ’jener’, az igeit meg sem említi. Janhunen (1981: 269) később ezt az etimológiát nem említi. Az SSA (3: 327-328) nem tesz említést az igei származékról... Nekem ez esetben is úgy tűnik, hogy Janhunen (1977: 144) eredeti feltevése nagyon is valószínű. A szakirodalomban több helyütt is tárgyalják az egyes szamojéd nyelvek létigéit (pl. Terescenko 1973: 159-162, Mikola 1995: 77-78, Katzschmann 2008: 450- 452), de etimológiai kapcsolataikról és hátterükről csak elvétve szólnak. 2. A „létige > kopula” kategória potenciális forrásaiként az olyan lexikális igék jöhetnek szóba, amelyek jelentése vagy statikusságot hordoz magában, tehát pl. ’áll’, ’fekszik’, ’ül’, vagy rezultativitást sugall, pl. ’lesz, válik vmivé’ (FU *le’sein, werden, leben’, germán [német] werden). Lieselotte Schiefer vizsgálta 7 = Janhunen 1977.
