Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Tolcsvai Nagy Gábor: Az igekötő + ige szerkezet szemantikája (The semantics of pre verb + verb constructions) 187
208 Tolcsvai Nagy Gábor 9. ábra A fel igekötő összegző jelentésszerkezetének kiinduló és végpontja A 9. ábra a fel igekötő összegző jelentésszerkezetében az ösvény kiinduló és végpontját ábrázolja. Az első négyszög a lentlevés pillanatnyi állapotát, a második négyszög a fentlevés pillanatnyi állapotát ábrázolja. A két vízszintes vonal a tér alsó és felső specifikációit, határait jelöli. 10. ábra A fel igekötő összegző jelentésszerkezete le A le igekötő elsődleges jelentése röviden: egy entitás (elsődleges figura, trajektor, tr) térben lefelé irányul egy ösvényen (1. a 11. és 12. ábrát). Kezdő pillanatnyi állapotban fent van egy vertikálisan alul és fölül specifikált térben (másodlagos figura, landmark, Imi és lm2), az ösvény végén lent van a térben, a feldolgozásban úgy, hogy az összes korábbi pillanatnyi állapot egyetlen szerkezetben kumulatív módon jelen van. A referenciakeretben a referenciapont, a viszonyítási pont, amihez képest az ösvény leképeződik, elsődlegesen az emberi test, ennek analógiájára bármelyik további típus. A két landmark (másodlagos figura) az ösvény kezdő- és végpontja. A kezdőpont a fent mint fizikai tér: a feldolgozott tér felső része, fizikai értelemben gyakran nyitott, fogalmilag a feldolgozásban véges, például a mozgás vagy a kézmanipuláció számára elérhető térbeli tartományban, a végpont a lent mint fizikai tér: a feldolgozott tér alja, prototipi-
