Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Tolcsvai Nagy Gábor: Az igekötő + ige szerkezet szemantikája (The semantics of pre verb + verb constructions) 187
Az igekötő + ige szerkezet szemantikája 209 kusan szilárd alátámasztási felület. Az elsődleges figura (trajektor) körülhatárolt fizikai tárgy, amely rá- vagy befér a kezdőpont és a végpont szerepű landmarkok által reprezentált körülhatárolt térre vagy térbe és képes helyváltoztató mozgásra, mozgatható. Az ösvény és a rajta irányuló fizikai tárgy (trajektor) egyaránt térben függőlegesen orientálva konceptualizálódik. A le igekötő elsődleges jelentésének tipikus megvalósulásai a referenciapont szerint. a) a referenciapont, a trajektor és az első landmark az emberi test: (21) a. leereszti a kezét, a vállát b. lelógatja a kezét b) a referenciapont és a trajektor az emberi test a két landmarkhoz viszonyítva, a cselekvő semleges kiindulópontjaként, különböző szentélyű lehet, a két landmark fizikai tér: (22) a. leteszi a polcról (a referenciapont lent van, lehet fent is) b. leereszti a földre (a referenciapont fent van, lehet fent is) c) a referenciapont fizikai tárgy vagy tereptárgy, a beszédhelyzetben értelmezve: (23) Péter lemegy a völgybe d) a referenciapont kardinális pont, független a beszédhelyzettől: (24) az expedíció lemegy délre 11. ábra A le igekötő összegző jelentésszerkezetének kiinduló és végpontja All. ábra a le igekötő összegző jelentésszerkezetében az ösvény kiinduló és végpontját ábrázolja. Az első négyszög a fentlevés pillanatnyi állapotát, a második négyszög a lentlevés pillanatnyi állapotát ábrázolja. A két vízszintes vonal a tér alsó és felső specifikációit, „határait” jelöli.
