Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Tolcsvai Nagy Gábor: Az igekötő + ige szerkezet szemantikája (The semantics of pre verb + verb constructions) 187
204 Tolcsvai Nagy Gábor- a szó prototípushatásokat mutató, alapbeállítású, legfeltűnőbb jelentése, amely kontextus nélküli említéskor elsőként előhívódik, illetve amelyhez a legkisebb mentális erőfeszítéssel rendelhető hozzá relevánsnak tűnő kontextus,- nem feltétlenül a történetileg, etimológiailag első jelentés. Megjegyzendő, hogy az ősi igekötők esetében az elsődleges jelentése megegyezik a történetileg, etimológiailag első jelentéssel, kivéve a meg igekötőt. Az alábbiakban a hat ősi igekötő szemantikai leírása következik. ki A ki igekötő elsődleges jelentése: egy entitás (elsődleges figura, trajektor, tr) térben (vízszintesen) kifelé irányul, egy ösvényen (1. az 5. és 6. ábrát). Kezdő pillanatnyi állapotban bent van egy körülhatárolt térben (első landmark, lm 1), az ösvény végén kívül van a körülhatárolt téren, egy határolatlan térben (második landmark, lm2), a feldolgozásban úgy, hogy az összes köztes pillanatnyi állapot egyetlen szerkezetben kumulatív módon jelen van. A referenciakeretben a referenciapont, vagyis a viszonyítási pont, amihez képest az ösvény leképeződik, elsődlegesen az emberi test, ennek analógiájára bármelyik további típus. A két landmark (másodlagos figura) az ösvény kezdő- és végpontja; a kezdőpont körülhatárolt fizikai tér, amelynek határai átjárhatók; a végpont a körülhatárolt fizikai téren kívüli határolatlan tér. Az elsődleges figura (trajektor) körülhatárolt fizikai tárgy, amely befér a kezdőpont szerepű landmark által reprezentált körülhatárolt térbe és képes helyváltoztató mozgásra, illetve mozgatható. Az ösvény és a rajta irányuló fizikai tárgy (trajektor) egyaránt térben vízszintesen orientálva konceptualizálódik. A ki igekötő elsődleges jelentésének tipikus megvalósulásai a referenciapont szerint. a) a referenciapont, a trajektor és az első landmark az emberi test: (13) kihány, kiköp (valaki valamit) b) a referenciapont fizikai tárgy vagy tereptárgy, a beszédhelyzetben értelmezve (a kintlevő beszélő nézőpontjából): (14) Péter kijön a házból 5. ábra A ki igekötő összegző jelentésszerkezetének kiinduló és végpontja ►
