Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)

Tanulmányok - Kelemen Ivett: Pluratívák morfoszemantikai vizsgálata az északi lappban (The morphosemantics of pluratives in Northern Sami) 171

Pluratívák morfoszemantikai vizsgálata az északi lappban

183

(egymás között)’; gálojénezat ’sógornők’, gierrásaccat ’kedvesek egymással, szeretők’, giiimmezat ’társak, bajtársak, pajtások’, jümezat ’ikrek’, kránnjázat ~ rármázat ’szomszédok’, láhcamaccat ’hitvestársak szülei’, lávezat ’barátok, cimborák’, mágazat ’sógorok’; oahppásaccat ’ismerősök (egymás között)’; oambelezat ’unokatestvérek’, oappásbétezat ’féltestvérek (egymás között)’, oappáza(ga)t ’lánytestvérek’, oarbinaccat ’lánytestvérek’, oarpmelezat ’unokatestvérek’, olbmázat ’barátok, cimborák’, olbmozat ’jó emberek’, ráhkkásaccat ’szeretők’, risspilezat ’sógorok’, siidagüimmezat ’szomszédok’, skihpáraccat ’barátok, pajtások (egymás között)’, ustibaccat ’barátok, cimborák’, verddezat ~ virddezagat ’pajtások, barátok (egymás között)’, vieljaza(ga)t ’fiútestvérek’, vielljabelezat ’mostoha (fiú) testvérek’, vilbelezat ’unokatestvérek (egymás között)’.

A másik csoport az aszimmetrikus kapcsolatokat jelölő szavakat, amikor is a személyek kölcsönös, de eltérő kapcsolatban állnak: áhcezat ’apa és gyerek’; ednozat ’nagybácsi lánytestvérének a gyerekével’; égezat ’nagybácsi fiútestvérének a gyerekével’, etneza(ga)t ’anya és gyerek’.

A korrelativ pluratívák szerkezeti elemzése során rögtön szembetűnik, hogy a korrelativ viszony kifejezésére minden esetben az -s képző szolgál. A képző kapcsolódási szabálya az északi lapp főnevek mind a három (páros, páratlan és összevont) tőtípusa esetén a következőképpen valósul meg: a tő egyes accusativus/genitivus alakjához kapcsolódik az -s képző Gen/Acc formája, majd ezt követi a többes szám -t jele. Páros tő: vieljaza(ga)t ’fiútestvérek’ (< viellja ’fiútestvér’); páratlan tő: ustibaccat ’barátok’ < ustit ’barát’; összevont tő: olbmázat ’barátok, cimborák’ (< olmmos ’ember’). A kapcsolódás során bekövetkezik egy tőbelseji i > e, и > о változás, illetve az ütem első szótagjában bekövetkező monoftongizáció is megfigyelhető, pl.fuolki ’rokon’ > julkkezat ’rokonok együtt’.

Az -s denominális képző személyjelölő származékot hoz létre, amely két vagy több személy egymáshoz való viszonyát fejezi ki (Nesheim 1942: 30; Korhonen 1981: 321; Lakó 1985: 69). A képző eredetéről egybehangzó vélemények születtek, eszerint a fgr. *-nsa/-nsä vagy *-nca/-nca, -nc(e) alakra vezethető vissza. Ennek eredetileg nomen possessorisi, ill deminutiv jelentése volt. Ez a jelentés megfigyelhető több rokon nyelvben is, sőt ezekben a duálishoz közel álló kollektívjelentés is megvan (Toivonen 1927: 38-54, 172, 234; Korhonen 1981: 321).

A már említett vogul és lapp példákon túl ezzel a képzővel találkozhatunk az észtben (nyelvj. sőzaritse ’lánytestvérek együtt’, velitse ’fiútestvérek együtt’); az osztjákban (öp'isám ’fiú és lánytestvér, lánytestvérek’); a szamojédban {sitii isakumos-kdki ’férfi és nő, házaspár’) és a finnben (kaksoiset ’kettős’ > kaksoset ’ikrek’) is (Fokos-Fuchs 1935: 321-322). (A témáról részletesebben vö. Kelemen 2009:47-55.)