Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)

Tanulmányok - Kelemen Ivett: Pluratívák morfoszemantikai vizsgálata az északi lappban (The morphosemantics of pluratives in Northern Sami) 171

Pluratívák morfoszemantikai vizsgálata az északi lappban 183 (egymás között)’; gálojénezat ’sógornők’, gierrásaccat ’kedvesek egymással, szeretők’, giiimmezat ’társak, bajtársak, pajtások’, jümezat ’ikrek’, kránnjázat ~ rármázat ’szomszédok’, láhcamaccat ’hitvestársak szülei’, lávezat ’barátok, cimborák’, mágazat ’sógorok’; oahppásaccat ’ismerősök (egymás között)’; oambelezat ’unokatestvérek’, oappásbétezat ’féltestvérek (egymás között)’, oap­­páza(ga)t ’lánytestvérek’, oarbinaccat ’lánytestvérek’, oarpmelezat ’unokatest­vérek’, olbmázat ’barátok, cimborák’, olbmozat ’jó emberek’, ráhkkásaccat ’szeretők’, risspilezat ’sógorok’, siidagüimmezat ’szomszédok’, skihpáraccat ’barátok, pajtások (egymás között)’, ustibaccat ’barátok, cimborák’, verddezat ~ virddezagat ’pajtások, barátok (egymás között)’, vieljaza(ga)t ’fiútestvérek’, vielljabelezat ’mostoha (fiú) testvérek’, vilbelezat ’unokatestvérek (egymás kö­zött)’. A másik csoport az aszimmetrikus kapcsolatokat jelölő szavakat, amikor is a személyek kölcsönös, de eltérő kapcsolatban állnak: áhcezat ’apa és gyerek’; ed­­nozat ’nagybácsi lánytestvérének a gyerekével’; égezat ’nagybácsi fiútestvéré­nek a gyerekével’, etneza(ga)t ’anya és gyerek’. A korrelativ pluratívák szerkezeti elemzése során rögtön szembetűnik, hogy a korrelativ viszony kifejezésére minden esetben az -s képző szolgál. A képző kapcsolódási szabálya az északi lapp főnevek mind a három (páros, páratlan és összevont) tőtípusa esetén a következőképpen valósul meg: a tő egyes accusati­­vus/genitivus alakjához kapcsolódik az -s képző Gen/Acc formája, majd ezt követi a többes szám -t jele. Páros tő: vieljaza(ga)t ’fiútestvérek’ (< viellja ’fiú­testvér’); páratlan tő: ustibaccat ’barátok’ < ustit ’barát’; összevont tő: olbmázat ’barátok, cimborák’ (< olmmos ’ember’). A kapcsolódás során bekövetkezik egy tőbelseji i > e, и > о változás, illetve az ütem első szótagjában bekövetkező mo­­noftongizáció is megfigyelhető, pl.fuolki ’rokon’ > julkkezat ’rokonok együtt’. Az -s denominális képző személyjelölő származékot hoz létre, amely két vagy több személy egymáshoz való viszonyát fejezi ki (Nesheim 1942: 30; Kor­­honen 1981: 321; Lakó 1985: 69). A képző eredetéről egybehangzó vélemények születtek, eszerint a fgr. *-nsa/-nsä vagy *-nca/-nca, -nc(e) alakra vezethető vissza. Ennek eredetileg nomen possessorisi, ill deminutiv jelentése volt. Ez a jelen­tés megfigyelhető több rokon nyelvben is, sőt ezekben a duálishoz közel álló kol­lektívjelentés is megvan (Toivonen 1927: 38-54, 172, 234; Korhonen 1981: 321). A már említett vogul és lapp példákon túl ezzel a képzővel találkozhatunk az észtben (nyelvj. sőzaritse ’lánytestvérek együtt’, velitse ’fiútestvérek együtt’); az osztjákban (öp'isám ’fiú és lánytestvér, lánytestvérek’); a szamojédban {sitii isakumos-kdki ’férfi és nő, házaspár’) és a finnben (kaksoiset ’kettős’ > kaksoset ’ikrek’) is (Fokos-Fuchs 1935: 321-322). (A témáról részletesebben vö. Kele­men 2009:47-55.)

Next

/
Thumbnails
Contents