Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Kelemen Ivett: Pluratívák morfoszemantikai vizsgálata az északi lappban (The morphosemantics of pluratives in Northern Sami) 171
184 Kelemen Ivett 4. A pluratíva meghatározása a prototípus-elmélet alapján A pluratívák fentebb bemutatott morfoszemantikai csoportosítási lehetőségei hozzájárulnak ahhoz, hogy újabb szemszögből közelítsünk a pluratívákhoz és azok definíciójához. Ehhez a kognitív nyelvészet kategorizációs elméletét, az úgynevezett prototípus-elméletet alkalmazhatjuk. „A kategorizáció olyan mindennapos és jellemzően nem tudatos tevékenység, amelynek során a környezetünkben található tárgyakat és eseményeket különféle jelentéssel bíró »csoportokba«, vagyis kategóriákba helyezzük.” (Kövecses - Benczes 2012: 25). A kategóriák létrehozásának egyik központi problémája az egyes kategóriák definiálásának nehézsége. A kérdés fontosságát jelzi, hogy számos elmélet született annak megválaszolására. A prototípus alapú kategorizáció modellje az 1970-es években mint „alternatív” elmélet fejlődött ki, elsősorban a már Arisztotelész óta ismert és használt klasszikus kategorizáció ellenében. Az arisztotelészi kategorizáció egy elemnek az adott kategóriához való tartozását szükséges és elégséges feltételek alapján döntötte el. Egy-egy kategória minden eleme egyenrangú, azonos státusszal rendelkezik a csoporton belül (vö. Kövecses - Benczes 2012: 25). A prototípus elmélet alapján a kategóriák prototípusok köré szerveződő tagok halmaza, ahol a tagokat a „családi hasonlóság” (ang. family resemblance) köti össze, vagyis az elemek nem írhatók le egyetlen tulajdonsággal, hanem csak bizonyos tulajdonságaik közösek. A kategória tagjainak nem egyforma a státusza, vannak jobb (prototipikus) és kevésbé jó (periferikus) példák is. A kategóriahatárok megváltoztathatók, nem merevek (Kövecses — Benczes 2012: 32). A prototípus-elmélet a kognitív pszichológia mellett a nyelvészeti kutatásokban is egyre nagyobb teret nyert magának. Nyelvtani kategóriák meghatározásakor annak a kérdésnek a megválaszolására keresték a választ, hogy például a FŐNÉV csoport definiálható-e szükséges és elégséges feltételek alapján, vagy inkább prototípusok köré szerveződik (Kövecses - Benczes 2012: 30). (?) Ezek a vizsgálatok igazolták, hogy a prototipikus kategóriák a nyelv grammatikájában is szerepet játszanak. Ebben a tanulmányban a prototipikus modell használata azért indokolt, mert a vizsgálat során egyértelművé vált, hogy a PLURATÍVA csoport is prototípusok köré szerveződik. A prototípust, avagy a csoport legjellegzetesebb tagját adják a ténylegesen csak többes számban álló szavak (abszolút pluratívák), majd ezektől fokozatosan távolodnak a „kevésbé jó” (részleges, fakultatív, potenciális) alakok. Az így létrehozott skálának egyik végpontján a prototípust képviselő csoport, azaz az abszolút pluratíva áll, másik végpontján pedig a teljes számparadigmájú szavak csoportja.
