Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)

Tanulmányok - Kelemen Ivett: Pluratívák morfoszemantikai vizsgálata az északi lappban (The morphosemantics of pluratives in Northern Sami) 171

182

Kelemen Ivett

anya és egy vagy több lány), st’irt’-corat ’gyerekek’ < st'ir ’lány’ + cora ’fiú’ (Maticsák 2004: 271-274).

Hasonló szerkezeteket a finnben is szép számmal találunk: vöt päivät ’éjjelnappal’; siellö öli Maiit ja Paavot ’ott volt Matti és Paavo’; siitäpä túli, ettci koirat, ketut, sudet ja karhut yhtenä metsää kävivät ’ebből az lett, hogy a kutya, a róka, a farkas és a medve együtt járták az erdőt’; hän on nähnyt Helsingit ja Pietarit ’látta Helsinkit és Szentpétervárt’. Ezekben az esetekben a többes szám az egyenrangú mondatrészek szorosabb kapcsolatát jelenti (Веке 1914: 158).

b) Dualisjel használatával létrejött szerkezetek. A duális ugyanazon fajhoz tartozó kettőnek, a párnak a kifejezésére szolgál. A vogulban és az osztjákban az a szerkezet az egyik legelterjedtebb, amelyben a két különböző, de szorosan egybe tartozó személy vagy dolog nevének mindegyike felveheti a duális jelét: vog. jäyäyä-ärjwäyä ’apja-anyja’ (Kertész 1913: 307). A -y dualisi jel vizsgálata során Somogyi Ferenc még tovább szűkíti ezt a csoportot, ő ugyanis a két egymással kapcsolatban lévő személynek a családi viszonyt jelölő megnevezéseire hívja fel a figyelmet, mint például férj és feleség (ekßäiy äjkäiy äleiy ’egy asszony és egy öreg ember élnek’; ekßäiy äjkäiy jol-yujosiy ’az asszony s örege lefeküdtek’); apa és anya (sähäyä-äsäyä taßpält sältsiy ’szülei hozzáléptek’; jäyäyä-ör/kßäyä-niipol potarti ’atyjához s anyjához (ezt) beszéli’); leánya és veje (mortim ökßäiy-äjkäiy laßeiy: äyiäyam, väpsäyam! ’a költöző madarak hazájabeli öregek szólnak: leányom, vöm!) (Somogyi 1932: 8-9).

c) Önálló, korrelativ képzővel létrejött szerkezetek. Somogyi rámutat viszont olyan alakra is, amelyben nem a dualisi -y jel, hanem az -ins képző szerepel az eddigiekhez hasonló jelentéssel: äs-piyins ti kojmitesän ’nagybátyja és unokaöcséim követik őt’ (Somogyi 1932: 10).

Ezzel eljutottunk az ún. viszonossági duálishoz, mely két dolognak egymáshoz való tartozását jelölő, a valódi duális jelentéséhez közel álló nyelvi jelenség (’ők ketten’, ’mi ketten’), ugyanis ahhoz hasonlóan rendelkezik egyfajta egybefoglaló, összekapcsoló funkcióval: vog. ten nüsmins v. mipihs ’ők (ketten) nászszülök’; jä-pöyns ’atyafiak’ (Munkácsi 1887-90: 327; Fokos-Fuchs 1935: 320).

A kollektívum kifejezésére szolgáló fent említett lehetőségek közül a lappban a mordvinhoz hasonló mellérendelő összetételi forma is megtalálható (vö. IpS accieh cizzieh ’apa és anya’ [tkp.’apák és anyák’]), előfordulása azonban meglehetősen differenciált. A viszonossági duális használata viszont igen gyakori.

Az emberek kapcsolatának minősége alapján megkülönböztethetünk szimmetrikus kapcsolatot jelölő szavakat, vagyis amikor a személyek kölcsönös és azonos viszonyban állnak: apmasaccat ’idegenek (egymás között)’, baházat ’ellenségek együtt’, belezat ’pár’, currezat ’ikrek’, dovdosaccat ’ismerősök együtt’, eaiggádat ’házigazdáék’, fiilkkezat ’rokonok együtt’, gáimmezat ’névrokonok