Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Kelemen Ivett: Pluratívák morfoszemantikai vizsgálata az északi lappban (The morphosemantics of pluratives in Northern Sami) 171
180 Kelemen Ivett ’kétágú eke’; stereo - stereot ’sztereó’; uikkari - uikkarit ’úszónadrág’ (Ingo 1978). Ilyen szópárokat az észtben is találhatunk: luul - luulud ’tévhit’; matus ~ matused ’temetés’; pale ’arc’ ~ palged ’arc’; pintsett - pintsetid ’csipesz’; púim - pulmad ’esküvő’ (EKG 1995: 61-62; Palo 1999: 17-18). A mordvin nyelv fakultatív többes számú alakjai például a mel'ke ~ mel’kt’ ’tüdő’; t’evel’av ~ t’evel’avt ’tüdő’ (Maticsák 2004: 273). Az északi lapp fakultatív pluratívák például: alin ’Hüfte, Lende | csípő, derék’ ~ alimat ’Hüfte, Lende | csípő, derék’; cuolahat ’hogstfelt | furészpor’ - cuolahagat ’hake | furészpor’; gávas ’Gähnen | ásítás’ ~ gáwasat ’Gähnen | ásítás’; láhkki ’Kette | lánc’; möhtorsihkkel —syhkkel ’Motorrad | motorbicikli’möhtorsihkkelat - syhkkelat ’Motorrad | motorbicikli’; pinseahtta ’pinsetit | csipesz’ - pinseahtat ’Pinzette | csipesz’; ruska ’Abfall | hulladék’ - ruskkat ’Abfall I hulladék’; spiral ’Hüfte | csípő, ágyék’ ~ spirralat ’Hüfte | csípő, ágyék, medence’. 3.4. Potenciális pluratíva. Olyan szavak tartoznak ebbe a kategóriába, melyeknek van egyes és többes számú alakja, de ez utóbbi gyűjtőfogalom, amelynek az egyes részeit nem nevezi meg külön a nyelv, azaz a részekre ugyanannak a szónak egyes/többes számú alakját kell használni. A finnben Vilkuna (2003: 97) ide sorolja a páros testrészneveket (silmüt ’szemplur.’, korvat ’fül-plur.’ stb.) és a ruhadarabokat (kengät ’cipő-plur.’, hihat ’ingujjplur.’) is. Ezeket olyan szavaknak tekinti, amelyek többes alakban párt (két darabot) jelentenek, míg egyes alakban egy-egy darabot. További példák: aisat ’kétágú szekérrúd’, akuttimet ’(ablak) függöny’; kahleet ’lánc, bilincs’; kupéét ’lágyék’; lauteet ’izzasztópad’; posket ’arc’; pukimet ’ruha’; saappaat ’csizma’; sukset ’sílécek’ (Ingo 1978, 1997). Ide sorolható észt szavak: (ava)pidustused ’megnyitó’; hronhid ’hörgők’; kingad ’cipő’; kliid ’korpa’; puusad ’medence’; tarbed ’hozzávaló, kellék’ (Palo 1999). A lappban - akárcsak a finnben (vö. Vilkuna 2003: 97) - ide sorolhatjuk a páros testrészneveket (calmmit ’szem-plur.’, bealjit ’fül-plur.’ stb.) és a ruhadarabokat is: gápmagat ’cipő-plur.’. Ezeket tehát olyan szavaknak tekinthetjük, amelyek többes alakban egy párt fejeznek ki, míg egyes alakban egy darabot. Az abszolút pluratíváktól abban térnek el, hogy a buorit heajat ’jó esküvő’ nem ekvivalens a ’két jó esküvő’ jelentéssel, viszont a gáma ’cipő’ szó esetén a buorit gápmagat jelentése ’két jó cipő’ (vö. Koski 1987: 32). A vizsgált szónak létezik egyes gáma ’cipő’ formája is, viszont a lapp a páros testrészek fedésére használatos ruhadarabokat és lábbeliket többes számban használja: mon aigöm gábmágiid [AccPl] ’cipőt akarok venni’ (Lakó 1986:
