Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Kelemen Ivett: Pluratívák morfoszemantikai vizsgálata az északi lappban (The morphosemantics of pluratives in Northern Sami) 171
Pluratívák morfoszemantikai vizsgálata az északi lappban 179 lasit ’szemüveg’; nahkanen ’kis bőrdarab’ ~ nahkaset ’bundatakaró’; rauta ’vas’ ~ ralidat ’bilincs’; rinnus ’ruhadarab mellrésze’ ~ rinnukset ’mell’; tanssi ’tánc’ ~ tanssit ’táncos rendezvény’, viikko ’hét’ ~ viikot ’több hetes (zenei) fesztivál’. Az észtben ilyen szópárok: alge ’elem’ ~ alged ’alapelemek, alapismeretek’; harjas ’szőr, haj’ ~ harjased ’sörte’; havi ’érdeklődés’ ~ huvid ’előnyök’; is a ’apa’ ~ isad ’ősök’; kolmik ’trió’ ~ kolmikud ’hármas ikrek’; lőör ’kémény’ ~ lőörid ’tüdő’; ndrv ’ideg’ ~ närvid ’idegrendszer’; raud ’vas’ ~ raudad ’bilincs’ (Palo 1999). A mordvinban is sok ilyen lexéma található, pl. coval’a ’apró, kicsi’ ~ coval’at ’üveggyöngy’; kal’ava ’rövid, kurta’ ~ kal’avat ’rövidnadrág’; lopavtnema ’mosás’ ~ lopavtnemat ’mosnivaló, szennyes’; muskema ’mosás’ ~ muskemat ’mosnivaló, szennyes’; nuramo ’ringás’ ~ nuramot ’hinta’; taz ’rühatka’ ~ tazt ’rüh’; ut’akstnema ’ringatás’ ~ ut’akstnemat ’hinta’; uvt’amo ’lehúzás, lenyomás’ ~ uvt’amot ’kútgém’; vel’amo ’forgás’ ~ vel’amot ’motolla, cséve’; verged’ema ’(meg)gyújtás’ ~ vergecfemat ’kiütés, pattanás’. A singularisi alak sokszor deverbális -то, -ma nomenképzőt tartalmaz (Maticsák 2004: 273-274). Az északi lappban is igen szép számmal találhatunk példát az egyes ~ többes forma közti jelentés különbségre: aviisa ’Zeitung | újság’ ~ aviissat ’Presse | sajtó’; bahta ’Hintem, Gesäss, Popo; Boden | hátsó, fenék’ ~ hadat ’die Fedem eines Tellereisens für Füchse | rókacsapda vaslemezei’; cuoigan ’Skifahren, Skiläufen, Skilauf I síelés’ ~ cuoigamat ’Skirennen | síverseny’; deadja ~ teadja ’Tee (als Getränk) | tea (mint ital)’ ~ deajat ~ teáját Tee, Teeblätter | tea (levelek)’; gahcahat ’Fall, Absatz | esés, leesés’ ~ gahcahagat ’Schuppenfleche | pikkelysömör’; journalista ’Journalist(in) | újságíró’ ~ journalisttat ’Redaktion | szerkesztőség’; leaijga Tänki | hámiga’ ~ leatjggat ’Zuggeschirr | hámszerszám’; márkán, márkka ’Dorf, Kirchdorf, Flecken | falu’ ~ márkanat ’Markt | piac’; non'ná ’Nonne | apáca’ ~ nonnát Orden | ’apácarend’; odas ’Neuheit | újdonság’ ~ oddasat ’Nachrichten | hírek’; rihkuslähka ’Strafgesetz | büntetőjog’ ~ rihkuslágat ’Strafgesetzbuch | büntető törvénykönyv’; skear'ru ’Scheibe | korong, tárcsa’ ~ skearrut ’Karre | kordé, taliga’; váibbas ’väsynyt | fáradt’ ~ váibasat ’Müdigkeit I fáradtság’; vuoigqa ’Geist, Haltung | lélek’ ~ vuoiijrjat ’Atem, Atmung I lélegzés’. 3.3. Fakultatív pluratíva. Az ebbe a csoportba tartozó szavak teljes paradigmával rendelkeznek, a jelentések között semmiféle különbség nincsen: a beszélő maga dönti el, hogy melyik formát kívánja használni: A finnben a fakultatiivinen pluratiivi csoportjába tartozó szó például a haalari, amelynek egyes számban is és többes számban (haalarit) is ’kezeslábas’ a jelentése (de a szó többes alakjának természetesen van ’kezeslábasok’ jelentése is). További példák: festivaali ~ festivaalit ’fesztivál’; iltama ~ Utamat ’esti mulatság’; niska ~ niskat ’nyak’; pinsetti ~ pinsetit ’csipesz’; sahra ~ sahrat
