Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Monti László: „Vanni vagy nem vanni" ’to be or not to be’, avagy létige és kopula az uráli nyelvekben („To be or not to be” or the existential verb and the copula in the Uralic languages) 7
Létige és kopula az uráli nyelvekben 17 sown t'ät’kä sinpalta, äm sow§m näjärpiiw wähkä ’du wirst der Oheim Senpalta sein, ich werde der Kaisersohn Vanjka sein’ (MSFOu 111: 158-159). A mai obi-ugor adatok alapján úgy tűnik, hogy a középiráni ige kopulaként kerülhetett be az obi-ugor alapnyelvbe, amelynek jó ideig nem volt időbeli vonatkozása, miután azonban a nyugati osztják nyelvjárásokban többé-kevésbé egybeolvadt a FU *wole- ’sein’ és az U *elä- ’leben’ igék jelentéstani kontaminációjával létrejött obi-ugor létige osztják folytatójával, kialakult időbeli vonatkozása, mivel tővégi 5 eleme funkcionálisan a múlt idő fjeiével asszociálódott. 1.1.3. Az iráni igének az obi-ugorba való bekerülését megkönnyíthette az a körülmény is, hogy az uráli nyelvek jelen időben eredetileg alig használhattak kopulát, és így a hangsúlyos ’van; él’ melletti Ф kopula fakultatív változataként meghonosodhatott. Hogy ilyesmire igény volt talán már az uráli alapnyelvben is, mutatja a mordvin és a szamojéd névszók és adverbiumok predikatív ragozása, nem egyes számban a permi nyelvekben használatos predikativizálás a votják -es és a zűrjén -es állítmányi (predikativizáló) többesjellel. Ugyancsak predikativizáló partikulát használ a keleti osztják, de ha az alany nem egyes számú, akkor az állítmány helyhatározói elemén lévő predikatív partikulát követheti még a főnévi abszolút paradigma duális- vagy pluralisjele is, ez utóbbi akár kétszeresen vagy háromszorosan (!) is ki lehet téve; ezekről részletesebben is beszámoltam (Honti 1992, 1993). Pl. mordvin loman-an ’ember vagyok’, loman-at ’ember vagy’, loman-Ф ’ő ember’, loman-t’ano ’emberek vagyunk’, loman-t’ado ’emberek vagytok’, loman-t’ ’ők emberek’ (Keresztes 1990: 63), mon os-sa-n ’én a városban vagyok’, ton to-sa-t ’te ott vagy’ (Lakó 1991: 18), jurák man nudä-dm ’fiatal vagyok’, man niidd-n ’fiatal vagy’, man nud’ä-Ф ’ő fiatal’ (Hajdú 1982: 47), szelkup mat qum-ац ’én férfi vagyok’, tat qum-anti ’te férfi vagy’, tép qum- Ф ’ő férfi’ (Hajdú 1982: 47), votják cumol'osti kidokin-es-ges ’a ti boglyáitok kissé távoliak’ (kic(okin ’messze, távol’), zűrjén kiten-es ’hol vagytok?’, mi tanes ’mi itt vagyunk’ (kiten? ’hol?’, tan ’itt’), osztják V kát ёЦә-ki ’a ház nagy’, kat-уәп élh-ki-уэп ’a házak(2) nagyok(2)’, kat-3t(oo) élb-ki-lcitot(x) ’a házak(oo) nagyok(oo)’, Trj mäkätno-Ф ’ich (bin) im Hause’, min kátna-уәп (~ kätno-Ф) ’wir beide (sind) im Hause’, тёц kätna-t (~ kätno-Ф) ’wir (sind) im Hause’ (ezen adatok forrását 1. Honti 1986: 97-98, 1992: 264, 1993: 136, 137). 1.1.4. Az itt tárgyalt igék közül kettőnek az őstörténetével foglalkozott Mikola Tibor és Balázs János. íme a két elképzelés: „Es mag vielleicht überraschen, daß ich ein uraltes Wort *elä ’hier’ annehme, doch die ein / enthaltenden Ortsnamenformantien berechtigen mich zur Voraussetzung eines derartigen lokalischen Elements. Der Gebrauch der Adverbien in der Bedeutung ’hier’, ’dort’ außerhalb der Appositionsbeziehungen führte wohl dazu, daß sich der ursprüngliche Sinn in die Bedeutung ’ist hier’, ’es existiert’ umwandelte. Das wird durch das nenzische Wort tana ’ist, existiert’ bestätigt, das aller Wahrscheinlichkeit nach eine
