Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Kelemen Ivett: Pluratívák morfoszemantikai vizsgálata az északi lappban (The morphosemantics of pluratives in Northern Sami) 171
Pluratívák morfoszemantikai vizsgálata az északi lappban 175 Ilyenkor nincs is valódi szám-megkülönböztetés (holl. híj pochte op zijn rijkdom (sg) / rijkdomen (pl) ’dicsekedett a gazdagságával’). Az egyes és a többes számú alak ebben az esetben gyakran egymás helyett is használatos. Ilyenkor az egységpluralia ellenpárjaként (kollektív) singularis alak jelenik meg ott, ahol többes számot várnánk (holl, de Brit/ten heerste/n op alle гееёп ’britek uralkodtak/a brit uralkodott a tengereken’). Ez a fokozatos átmenet a megszokásból adódó többes és az átmeneti többes között a dolgok természetéből következik. A megszokásból adódó többes jelenti az első lépcsőfokot az átmeneti többes felé, ez az első láncszem a közbeeső formák láncolatában, amely a logikus többestől az igazi plurale tantumok felé vezet (Braun 1930: 39). Mindezek alapján a fejlődést (pluralisatio) egy lineáris vonal mentén lehet elképzelni, melynek kiindulópontja az ún. logikus többes, végpontja pedig a plurale tantum. Ezt az alábbi ábrával illusztrálom (S = Saas, В = Braun): Logikus (S) Potenciális PT (S) Részleges PT (S) Abszolút PT plurális (B) Gewohnheitsplural (B) Übergangsplural (B) PT sg fpl (sg) + pl sg E pl + PT Rune Ingo a plurale tantumok keletkezésének bemutatására a fent említettekhez hasonló, de jóval egyszerűbb fejlődési vonalat vázol fel. Véleménye szerint a szemantikai egyesből a többes felé történő elmozdulás kétféleképpen történhet meg. Az első lehetőség az eredeti egyes szám növelése egytől felfelé, például fi. poika ’fiú’ ~pojat ’fiúk’. A másik lehetőség az alap egyes szám részeire bontása: fi.jauho ’liszt’ ~ jauhot liszt’. Ha az első esetben a mennyiség és a szám növekedéséről van szó, akkor a felosztással a szám és nem a mennyiség növekedett (Ingo 1978: 10). Ha a denotátum ideiglenes kollektíváim, például a lányok véletlenszerűen szerveződött csoportja, akkor az értelmi szinten többes képzet jelenik meg, vagyis az ember figyelme az egyesre irányul. A felszínen a többes képzet numerikus többesként jelenik meg (fi. tytöt ’lányok’) (Ingo 1978: 37). Triinu Palo szerint a folyamat így írható le: ideiglenes kollektíváim > többes képzet (a figyelem az egyesekre irányul) > numerikus többes (1999: 14, Ingo alapján). Ha a denotátum funkcionális kollektívum,' például emberek, élőlények események csoportja, tömege, sora, amelyek funkciója a részekből felépülő egység jelölése, akkor az az értelmi szinten kétféleképpen valósulhat meg: a funkcionális kollektívum tagjai elkülöníthetetlen egységgé válnak, ami a felszínen kol- 3 3 „...ryhmä, joukko tai sarja olioita, ilmiöitä, tapahtumia jne. jotka funktionsa, alkuperänsä tms. yhteenkuuluvuuden perusteella muodostavat luonnollisemman tai yhtä luonnollisen lähtökohdan käsiteyksikölle kuin yksittäinen olio, ilmiö tai tapahtuma...” (Ingo 1978: 39).
