Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)

Tanulmányok - Monti László: „Vanni vagy nem vanni" ’to be or not to be’, avagy létige és kopula az uráli nyelvekben („To be or not to be” or the existential verb and the copula in the Uralic languages) 7

Létige és kopula az uráli nyelvekben

11

Az obi-ugorban még a permiben találhatónál is tarkább a helyzet: van egy osztják (*wäl- ~ *wol- >) VVj weil-, Trj wá,\- ~ и гм-, Kaz wqa- stb. ’leben, sein, wohnen’ (DEWOS 1577-1580), egy (*wäs— *wos- >) Vj was-, Trj wös- stb. ’jmd od. etwas sein’ ige (DEWOS 1630-1631) és egy vogul (*äl— *ol- >) TJ äl- ~ al-, So 51- stb. ’sein, leben, wohnen, bleiben’ (DEWOS 1580, WWb 382, MSFOu 180: 19), egy (*vvös- >) TJ äs-, FL ös- stb. ’sein’ (DEWOS 1631, WWb 392, MSFOu 180: 48). Ezek közül az s elemüek rendszerint csak kopulativ funkciót látnak el az obi-ugor nyelvekben a déli és részben az északi osztják nyelvjárások kivételével.

Munkácsi mutatott rá, hogy a vogulban az E „ál- Tenni’ ige ind. praesensének szabályos gle’im, álé’in alakja az ’élni, lakni’ jelentésre szorítkozott {am tit ále'im én itt élek, itt lakom, ygsá at gle’im soká nem élek), míg a ’vagyok, vagy’ kifejezésére egy továbbképzett ás- (nyilván e. h. *áls-) tő szolgál, pl. tit ásém itt vagyok, narj jámés yum ősén tejó ember vagy; de 3. személy; gli, pl. taw yot gli? ö hol van?” (Munkácsi 1894: 49); KL „Mint az éjszaki vogulban, úgy itt is a Tenni’ igének szabályszerű ölém, ólén praesensképzése ’élni, lakni’ jelentésben alkalmazódik; e mellett a ’vagyok, vagy’ kifejezései: ösém, ősén; pl. äm nán oarentéh ösém én neked adós vagyok, пӓи vér ősén te fiatal vagy; a praes. harmadik személye itt is: öli" (Munkácsi 1894: 134), TJ äm in näjär-püw ásom, näw t’ät’kä sinplata ásón ’ich bin jetzt der Kaisersohn, du bist der Oheim Senpalta’ (MSFOu 111: 159).

„Az osztjákban és a vogulban a létigenek igen gyakran ’él, lakik’ jelentése is van. Föltűnő, hogy az él ige megfelelői az osztják-vogulból nincsenek kimutatva... Valószínű, hogy az osztják-vogulban az ’él’ jelentésű igét kiszorította a rokon jelentésű (’van, létezik’) létige, úgyhogy ma az ’él’ jelentés is a létige alakjaihoz ([osztj.] ol, [vog.] gl stb.) fűződik. Vö. a magyarban is: Már két esztendeje a fiánál van (= éldegél). Csak éppen hogy van (= él)” (Klemm 1923-1927: 401). - Klemm első magyar példamondatában azonban a van ’lakik’ jelentésű, a másodikban szereplő esetében az ’él’ csak kontextuális jelentésként értelmezhető.

Hogy a FU *wole- létige mai obi-ugor folytatója Teben’ jelentés hordozója is, egyértelműen mutatják a következő mondatok: vog. TJ äl őst, kojäst jiikänät ähsok ’es w a r e n (und) lebten ein Mann (und) eine Frau; (es) waren (und) lagen mit einer Frau ein Mann’ (MSFOu 111: 154, 249), ÉVag ölэs kujos kumjökähsoy ’es lebten (und) waren ein Mann und eine Frau; (es lebten (und) lagen [Sing.] ei Mann (und) ein Frau-Mann)’ (MSFOu 111: 148, 248), So ékupiy äkökal 51 ёу, yos 5lsiy,wät’i 5ls i у ’der Neffe einer alten Frau lebt mit (seiner) Tante, lange lebten sie (oder) kurze Zeit lebten sie (so)’ (MSFOu 111: 35), osztj. V тёгәт kulno vä 1тэп ’только на рыбе живем’, рато söy páni и Is от t’i wál I эуэп ’пучок травы и ягодка (вдвоем) живут’ (Tereskin 1961: 104, 108), Serk törne jeton surjna, törne túrom imerjon yiterjon иttarjon ’in jener fernen(?) Gegend, in jener