Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)

Tanulmányok - Monti László: „Vanni vagy nem vanni" ’to be or not to be’, avagy létige és kopula az uráli nyelvekben („To be or not to be” or the existential verb and the copula in the Uralic languages) 7

10

HoNTi László

A FU *\vole- létige obi-ugor folytatóiba szemantikailag olvadt be az U *elä- Teben’ (erről is 1. alább). Ezen uráli ige szócsaládja ekként néz ki:

„elä- ’leben’ U - Firm, elä- ’leben; wohnen’; est. el a- | lapp. N teile- cei-, L iellé-, eitle-, К ... T jielle- (jeti-), Kid. iejle- | ?? mord. E era-, ära-, M era’leben, wohnen’ | tscher. KB ә/e-, U В Не- | wotj. S ul-, ... G uli- ’id.; sein’ | syrj. S ol-, P ov-, PO o'I-1 ostj. ... V jel ’Quellader’; V jälwäyb-: kobybs pän os jelwäybs ’er starb und wurde wieder lebendig’, О jitpäh- ’(von einer Krankheit) genesen’, О jilpat- ’wiederbeleben (z. B. einen Ertrunkenen)’; V jébw ’neu, frisch (Fleisch, Schnee)’, DN jétop, Оjibp | wog. ... TJ ilt-, KU Pjält-, So. jalt’gesund od. geheilt werden’ | ung. él- ’leben; genießen, gebrauchen’ || sam. jur. ... Оjil’e- ’leben; wohnen’; jen. Ch. iÖi-, В jire- ’leben’; twg. nile-; selk. Ta. Ke. ila-, ... Tur. T/a-, ... Ту. ela-; kam. jilT- ’wieder aufleben’; jili ’lebendig’; taig. ... ilinde” (UEW 1: 73). Az SSA (1: 103-104) nem is említi a mordvin szó esetleges idetartozását, pedig a mordvin r ellenére jó az etimológia (1. Keresztes 1987: 181-182), ehhez még vő. a fi. üld - észt ara tiltó ige / ~ r megfelelését (Rédei 1980: 260 és Honti 2013a: 20-21)!

Ezen ige szamojéd képviselőit Janhunen így foglalta össze: Sa „*ilä- (ng, sk, tg) ~ *jilä- ’leben’ // ng (M) va nilid’e / en (C) aor. sg. 1. Ch. iriro ’, B.jiredo ’ / jr (P) der. (vn) гиллега ’жизнь’, шллега ’живо’ / neT va (Т) илесь, (L) О jfl'é, vgl. der. (Т) ил’ ’жизнь’ (< */Нэ-) / neW (L) Lj. aor. sg. 3. jTXXTt]tjr>3 / sk (Pr) va -iliqo / km (D) (?der.) prs. sg. 1. t’ilTl’sm ’Wiederaufleben’, der. vn dili ’lebendig’ / tg (P) der. vn wuiudé ’живо’ (< *ilä-ntä) //” (Janhunen 1977: 27).

A permi nyelvekben a FU *wole- ’sein, werden’ folytatója defektiv ragozású. A létigének kétféle 3. személyü alakja van: (a) jelen időben: votj. van ’van(nak)’ (mindkét szám minden személyében használatos), (b) múlt időben: a vaI ’volt’, vilem ’voltak’), zürj. em, vijim ’van, létezik’ (nyelvjárásonként vagy csak az egyik, vagy csak a másik használatos).

Ezek csak nyomatékos állítmányként fordulhatnak elő (Rédei 1967: 164), de egyúttal ’Besitz, Eigentum’ jelentésű főnevek is (Bartens 1996: 70). A züij. vijim (~ vilim): síién olgm-vilgmis tirjis vijim ’sein Eigentum ist reichlich, groß’, vő. olgm ’Leben’ (WUo 183, 339) ugyancsak az ősi *wole- létige (> zürj. vil-, vgl— votj. vil- - fi. ole- ~ m. val-, vol-) -m képzős származéka, míg a zürj. em a ’sein’ ige szuppletív alakja, vő. e.-bur ’Vermögen’, bur ’das Gute’ (WUo 20, 41) — votj. van (töve: vantn-): v.-bur ’Eigentum’, bur ’recht, gut’ (WUoK 28, 295-296, 307), és az U *elä- ’leben’ (> zürj. ol- ~ votj. ult- - fi. elä- ~ ma. él-) derivátuma (Rédei 1967: 165-166, 1978a: 85, 1978b: 110; még vö. Csúcs 2005a: 274-275).

A permi nyelvekben a votj. vil- és a zürj. vgl- létigének nincsen teljes paradigmája, részben (FU *le- ’sein, werden, leben’ >) a votj. Iui- ~ zürj. lo- és az (U *elä- ’leben’ >) zürj. ol- igék tövéből létrejött formák egészítik ki (Rédei 1967, 1978a: 85, 1978b: 110, Csúcs 2005a: 277; még vö. Pozdeev 1995: 379).