Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Tanulmányok - Csepregi Márta: Participiális jelzős szerkezetek két hanti nyelvjárásban (Attributive participial phrases in two Khanty dialects) 61
Participiális jelzős szerkezetek két hanti nyelvjárásban 65 Ha a jelzős szerkezet feje az igenév páciense, az igenevet passzívként tartjuk számon: (3a) Kaz ase-m-n kír-әт W3t-. apa-1SG-LOC befog- ptc.pst szán-PL (3b) Szúr at'e-m puAt-әт áwA-3t apa-lSG befog-PTC.PST szán-PL ’apám befogta szánok’ E két esetet Haspelmath (1994: 153) ágensorientáltnak (agent-oriented) és páciens-orientáltnak (patient-oriented) nevezi. A mediális igékből képzett igeneveket sem aktívnak, sem passzívnak nem lehet nevezni, ezeket hívja Haspelmath (1994: 157-161) rezultat ívnak (resultative participles). Ezekben a jelzős szerkezetekben a fej az igenév páciense: (4a) Kaz nöx fel sor-әт szárad- PTC.PST töm-dt fü-PL (4b) Szúr nők fel sur-dm szárad- ptc.pst pom-dt fu-PL ’megszáradt fű’ Tárgyatlan, aktív igéből képzett igenév lehet aktív, akár folyamatos, akár befejezett aspektusú (itt csak szurguti példáim vannak, de a kazimiban is nyilván hasonló szerkezeteket találnánk): (5a) Szúr nin jöt-in JU-t3 we\i-t 2du vele-2DU jön-PTC.PRS rén-PL ’veletek (ti kettőtökkel) jövő rének’ (5b) Szúr wönt-a juw-әт jáy Chr 70 erdő-LAT jön-PTC.PST ’erdőbejött emberek’ emberek Ha az intranzitív igének egyéb bővítménye (hely-, cél-, eszközhatározója) tölti be a jelzős szerkezet fejének a szerepét, a belőlük képzett igenevek átmenetet képeznek az aktív és a passzív értelmű igenevek között. Ezeket Haspelmath (1994: 154) Lehmann nyomán relatív participiumoknak hívja (Lehmann 1984: 49—58, idézi Haspelmath 1994: 154). Ilyenek többek között a mozgásigékből képzett igenevek: (6a) Kaz műrj inan-ti pojezd-ew lPL megy-PTC.PRS vonat-1 PL ’a vonat, amellyel utazunk (a mi menő vonatunk)’
