Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)

Tanulmányok - Csepregi Márta: Participiális jelzős szerkezetek két hanti nyelvjárásban (Attributive participial phrases in two Khanty dialects) 61

64 CSEPREGI MÁRTA 2. A participiumok szemantikai rendszerezése Elemzésem tárgyai tehát olyan jelzős szerkezetek, melyek participiumokat, ma­gyarul melléknévi igeneveket tartalmaznak. A hanti nyelvjárásokban kétféle par­­ticipium van: a -ti/-t(z), képzős folyamatos (jelen idejű) melléknévi igenév (par­­ticipium praesentis) és az -(э)т képzős befejezett (múlt idejű) melléknévi igenév (participium praeteriti). Mindkét igenév aktív és passzív (cselekvő és szenvedő) értelemben egyaránt előfordulhat. A dolgozatban ezen terminusokat fogom hasz­nálni, a szinonimákat váltogatva. Ha röviden csak igenévről írok, azon is partici­­piumot értek, ha egyéb igenév (infmitivus, gerundium/konverbum, tagadó ige­név) kerül szóba, azt egyértelműen jelölöm. Mindenekelőtt ismerkedjünk meg a hanti participiumok fajtáival. Ahogyan a magyarban, a hantiban sincs morfológiai különbség az aktív és a passzív igenevek között. Az igenem a bázisige szemantikájától és a szintaktikai helyzettől függ. Ha tranzitív igékből képzett igenevekről van szó, az igenév abban az esetben aktív, ha a jelzős szerkezet feje az igenév ágense. A melléknévi igenév lehet folyamatos: (la) Kaz pösdX-A-aA pewAÖpta-ti mojpdrne medvebocs-PL<3 SG fürdet- PTC.PRS medve nö (lb) Szúr aöw mok-A-aA páw3At3-t3 nitj pupi medvebocs-PL<3SG fürdet- PTC.PRS nő medve ’bocsait fürdető anyamedve’ Befejezett melléknévi igenév is lehet aktív igenemü: (2a) Kaz kew-9t jiijk-a täx-әт nawrem-3t kő-PL VÍZ-LAT dob-PTC.PST gyermek-PL ’köveket vízbe dobáló (dobált) gyermekek’ (2b) Szúr käw jdtjk-nam Áik-әт newr3m-3t kő víz-APPR dob-PTC. pst gyermek-PL ’követ vízbe dobáló (dobált) gyermekek’ időre [pst] és az alanyi ragozású, egyes szám harmadik személyt jelölő nulla morfé­­mára [3SG]. A szintén nulla morfémás Nom, Acc, Gén eseteket nem jelölöm, valamint nem utalok külön jellel az alanyi ragozásra sem. A tárgyas ragozás glosszázásában a tárgy számára utaló elemet < jellel kötöm a személyre utaló elemhez (pl. a kettős szá­mú tárgyra utaló egyes szám második személyü személyrag jelölése: du<2sg). A birto­kos személyragok esetében az egy birtokot külön nem jelölöm, de a kettő v. több bir­tokra utaló végződéseknél szintén a < jelet használom (az én sok birtokom: PL<lSG). Az egyes morfémákra utaló jeleket kötőjellel választom el egymástól, de ha egy morfé­­ma több nyelvtani jelentéssel bír, a jelek közé pontot teszek.

Next

/
Thumbnails
Contents