Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Szemle, ismertetések - Keresztes László: Bevezetés a mordvin nyelvészetbe (Introduction to Mordvin linguistics) (Janurik Boglárka) 504
Szemle, ismertetések 505 A könyv jól áttekinthető szerkezetű, hét nagy fejezetre oszlik: az első, bevezető részben a mordvin nép és nyelv jelenéről és múltjáról olvashatunk (1. fejezet). A következő fejezetekben az egyes nyelvi szinteket tekinti át a szerző, a hangtan: fonetika és fonológia után (2. fejezet) a hangtörténet, a hangrendszer változásai következnek (3. fejezet), ezek után az alaktan (4. fejezet) és a mondattan (5. fejezet) ismertetése követik egymást. A 6. fejezetben a szókincs rétegződését és eredetét ismerhetjük meg. Az utószóban nem az eredmények összefoglalása következik, hanem a mordvin nép jelenéről és jövőjéről olvashatunk. A szinkrón és a diakrón szempont keveredik a munkában, a hangrendszer esetében külön fejezetekre oszlik a mai mordvin nyelvváltozatok rendszerének leíró szempontú áttekintése (2. fejezet), valamint a történeti, a hangváltozásokat tárgyaló rész (3. fejezet). Az alaktani részben azonban a két megközelítésmód egyszerre van jelen, a mondattannál pedig a diakrón szempont egyes alfejezetekből teljesen hiányzik, például az összetett mondatok esetében csak egyes kötőszók jövevényszó-státuszáról van szó. Célszerű lett volna a két szempontot következetesen alkalmazni, vagy minden nyelvi szinten részletesen érvényesíteni a történeti szempontot is, vagy eleve két nagy részre osztani a művet, ahol az elsőben a szinkrón, a másodikban pedig a diakrón megközelítésmód érvényesült volna. Az alábbiakban részletesen ismertetem a könyv fejezeteit, áttekintem az egyes részekben tárgyalt témákat, és bemutatom az ezekkel kapcsolatban felmerült kérdéseket. 1. A mordvin nép és nyelv: jelen és múlt című részben a mordvin nép és a nyelvjáráscsoportok történetét ismerhetjük meg. A szerző a nyelvtörténeti periodizációt hangtörténeti, régészeti és jövevényszó-kutatások eredményei alapján végzi el. Leírja, milyen időszakban különülhetett el egymástól az erza és a moksa, hogyan alakultak ki a diaszpóraközösségek, hol és milyen arányban találhatunk napjainkban mordvin beszélőket. Mivel a szerző egy nyelvnek tekinti az erza és a moksa nyelvváltozatokat, az adatok ismertetése során nem tér ki arra, hogy a mordvin közösségen belül milyen arányban találhatunk erzákat és moksákat. Keresztes ebben a fejezetben említést tesz az első mordvin nyelvemlékekről is, ezekkel azonban részletesebben nem foglalkozik. Az utolsó nyelvtörténeti szakaszról, az irodalmi nyelvek koráról szólva azt vázolja, miért nem jöhetett létre egy közös és egységes irodalmi nyelv, és hogy az utóbbi időben a mordvin értelmiségiek kezdik felismerni ennek a szükségességét. (A kérdésre a 7. fejezetben visszatér.) 2. Hangtan: fonetika és fonológia című fejezet a mordvin hangrendszer leíró szempontú elemzését tartalmazza. A fonémaállomány (magánhangzók és mássalhangzók) ismertetése mellett a morfonológiai alternációkról és a szótag fel
