Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Szemle, ismertetések - Winkler, Eberhard: Udmurtische Grammatik (Tánczos Orsolya) 495
498 Szemle, ismertetések A fejezet legelején található bevezető részben (3.1. Vorbemerkungen) az udmurt általános jellemzőit mutatja be a szerző. Az udmurt - a többi uráli nyelvhez hasonlóan - az agglutináló nyelvek közé tartozik, a forma és a funkció általában 1:1 megfelelésben vannak egymással, például a vera-ski-li-sko-di ’ihr unterhaltet euch häufig’ igei forma esetében az egyes szuffixumoknak egy-egy funkció felel meg: REFL-FREQ-PRS-2PL. Itt kerül először szóba a jelöletlenség kérdése. A jelöletlenség fontos kategória az udmurtban, jelölelten például a névszóragozásban a nominatívusz és az egyes szám, az igeragozásban a kijelentő mód, az egyes szám a személyragokban, 3SG-ben jelöletlen a jelen idő, lSG-ben viszont a személy. A jelöletlenség kérdése egyike azoknak a problémáknak, amelyek többször előkerülnek a monográfiában. Az áttekintő alfejezet legérdekesebb adatai a Suffixe fejezetben találhatók, itt mutatja be Winkler azokat a szuffixumokat, amelyek „túllépve” névszói kategóriájukon, megjelennek például adpozíciós elemeken is. Ilyen a már említett -(j)ez PX3SG, amit Winkler nominalizáló szuffixumnak nevez (Nominalisierung = N0- MIN), a többes szám jele a -(j)os, és a középfok jele a -ges. A szuffixumok posztpozíciókhoz is kapcsolódhatnak, de ilyenkor az eredeti jelentésük helyett más funkciót kapnak (például: ton ponna-jez ’das, das wegen dir ist’, ton-en seren-jos ’die, die wegen dir sind’). Lehetőség van az udmurtban az egyes szuffixumok halmozására, ami sok esetben az ellipszissel áll kapcsolatban, mint például a gurt-len-ez-len (Dorf- GEN-NOMIN-GEN) ’(z.B. das Gebäude) der (z.B. Schule) des Dorfes’ esetében, ahol - mint a fordításból látható - kétszeres birtokos elliptálásáról van szó. Az elliptikus szerkezetek mellett azonban előfordul például viszonyjelölő szuffixumok halmozása is (tat-ci-oz (Stamm-ILL-TERM) ’bis hierer’). Az általános bevezető rész után tér rá Winkler a névszói és igei kategóriákhoz kapcsolódó szuffixumok bemutatására. 3.3. A névszói kategóriákat tárgyaló fejezet a névszói tövek bemutatásával kezdődik. A névszótövek általában egységesek, és a toldalékok tövekhez kapcsolódását is egy egyszerű szabály alakítja: többes jel esetében magánhangzók után a több alakkal rendelkező toldalékok magánhangzós változata áll (busi-os ’Felder’), mássalhangzós tövek esetében pedig a mássalhangzós változat (gurtjós 'Dörfer’), míg esetragok esetében éppen fordítva. Az egyes toldaléktípusok többalakúságának kérdése itt is helyet kap (például a PXlSG -e/j), amit én nem érzek maximálisan indokoltnak.16 16 Igaz, hogy a többalakú birtokos személyjeleknek nyelvtörténeti szempontból van köze a szótövekhez, de szinkron állapotot nézve ezek inkább a személyjel variációinak kérdéséhez tartoznak.
