Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Tanulmányok - Honti László: Adalék az U/FU/Ug alapnyelvi *3m3 és *C(3)m3 szekvenciáknak és magyar képviseleteiknek viszonyához (On the relation between PU/PFU/PUg *3m3 and *3m3 and their Hungarian reflexes) 7
26 HoNTi László den Suffixen wird der apokopierte Stamm (mit n, im Wotjakischen seltener mit m) gebraucht. Durch Analogie verallgemeinerte sich oft der aus einem Konsonanten bestehende Stamm auf n bzw. m. Z. B.: *lm > nm: [28] syrj .jen (jenm-, P PO jen-) ’Gott’, wotj. in, in, Uf. im (inm-, inm-, im-) ’Himmel’ (~ finn. ilma); [25] syrj. sin (sinm-, Ud. P sin-), wotj. S J M G sin, Uf. sim, MU J G sin (S sinm-, Uf. simm-, sim-, MU J В sinm-) ’Auge’ (~ finn. silmä), *Sm > *lm > nm: [42] syrj. V un, V P on (V unm-, опт-, P on-), wotj. S J M um, M un, Uf. im (M «nm-, S umm-, MU um-, Uf. imm-) ’Schlaf (~ mord. udomo, ung. álom)-, [45] syrj. V von, Ud. ven, P en {vonj-, venj-, enj-), wotj. S M in; Uf. G in (in-, in-, M inm-) ’Bettvorhang’ (~ finn. uudin)” (Rédei 1988: 361-362). E magyarázat lényege tehát az, hogy a közvetlenül az *m előtti laterális palatalizálódott (ha nem volt az már eredetileg is), amely szemivokálissá lett, majd az gyakran részlegesen asszimilálódott az m-hez: *lm > l’m > jm > nm. Mivel a *ő és a *<5 is likvidává lett a permiben (/, illetve /), az ezek által az m-mel alkotott mássalhangzó-kapcsolatoknak is ugyanez lett a sorsuk (42, 44, 745). Az *lm > *jm már az őspermiben kezdetét vette: [27] votj. kwin (kwinm-) ’három’, zürj. kujim, kvim ’ua.’; vő. finn. kolme ’három’), votj. kwamin ’harminc’, zürj. komin ’ua.’ (< *kuol’m-min ’ua.’ < őspermi *kol’m-min); a ’három’ jelentésű számnévben és származékaiban tehát már az őspermiben végbemehetett az *l’mm > *mm > m hangváltozás. A (40) U *pil’me > votj. pel’mit, pejmit, penmit ’finster’, pen (репт-, pen-) ’Asche’, penmal- ’mit Asche bestreuen, beschmutzen’ (~ zürj. pejim, pgim ’Asche’, pemid, pemit, pi-mot; vö. fmn. pimeä) ehhez hasonló változást mutat a votjákban. Van viszont két olyan ősi szó, amelyekben alapnyelvi *j(3)m szekvencia volt, de nem szolgáltatnak bizonyítékot a őspermi *jm > votják nm fejlődésre: (67) U *koje-tm (ennek ráadásul az UEW szerint némileg kérdéses votják és zűrjén folytatója van (nekem úgy tetszik, kifogástalanul illenek a szócikkben felsorolt rokon nyelvi adatokhoz), az (68) U äjmä szónak csak a zürjénben van megfelelője, és annak sincs nm-es tőváltozata (Rédei 1988: 360). Ebben nem találni semmi különöset, hiszen „Es kommt häufig vor, daß der vereinfachte Stamm (im absoluten Auslaut) auch in die intervokalische Stellung eindringt, d. h. die Konsonantenverbindung wird aufgehoben. Z. B.: syrj. sin ~ Instr. sinmgn, aber P sin ~ singn. Die Verallgemeinerung des einfachen Konsonanten kommt bei den Nominalstämmen öfters vor als bei den Verbalstämmen” (Rédei 1988: 357); a másik lehetséges ok pedig kronológiai, hogy ti. az U/FU *jm > őspermi *m változás megelőzte azon U/FU *С(з)т kapcsolatok változásait, amelyekben a *C nem *j volt. Ez a változás nyilván folytatódott a permi nyelvek önálló életében, amit ez a zűrjén adat egyértelműen adat mutat: „S kelmi-, V kevmi-, kemmi-, V P kejmi’beten, bitten’ (das mi ist ein Ableitungssuffix)” (Rédei 1988: 360). Az (40) U *pil’me ’dunkel; dunkel werden’ finnségi folytatói (ft. pimeä, é. pime) is megerősíthetik az l’> j változást (majd ez a j nyomtalanul eltűnt ebben a
