Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Tanulmányok - Honti László: Adalék az U/FU/Ug alapnyelvi *3m3 és *C(3)m3 szekvenciáknak és magyar képviseleteiknek viszonyához (On the relation between PU/PFU/PUg *3m3 and *3m3 and their Hungarian reflexes) 7
22 HoNTi László 70. FU *sajm3 ’Vertiefung, Senkung (mit einem Teich od. Bach)’ > ?votj. sum, ?[ostj. sajam, vog. sajam}. „Die Zusammenstellung ist unter der Voraussetzung akzeptabel, daß m in den obugrischen Wörtern die Fortsetzung der Konsonantenverbindung FU *jm und kein Ableitungssuffix ist” (UEW 1: 457). 71. FW *wajrm ’Herz’ > fi. vaimo, é. vaim, lp. vai'bmo -im-, mord. ojme (UEW 2: 809-810); az SSA (3: 392) és az EES (586) adattára megegyezik ezzel. 72. FP *kejmd/*kejma vagy *kej(e)-mä/*kej(e)-ma ’Brunst, Balz’ > ?[fi. kiima, kiivas, é. kiim], ?lp. giei'bme -im-, ??[?votj. kemj-, kenz-, ?zürj. kam] (UEW 2: 657-658); a votják szó csak akkor tartozhat ide, ha m-je eredeti, és az n asszimiláció révén keletkezett m-ből; a zűrjén szó a magánhangzó miatt bizonytalan, no meg csak egy nyelvjárásból ismert; a finnségiben olykor van -m—V- megfelelés; onomat; 1. még FU *keje1 (*küjy3) ’Balz; balzen’(UEW 1: 143); ez alatt szerepel a lp. gikká- ~g, zürj. koj- ’balzen’, kút’ ’ток, токование’, osztj. köj- ’balzen’, köjam stb. ’Balzstelle’, vog. kij- ’balzen’, kim stb. ’Balz’ (~ ma. kéj'); az UEW (2: 658) lehetségesnek tartja, hogy a finn és a lapp szó korai ősfinn *keima alakra mennek vissza, s ez esetben a FU *keje (*ksjy3) ’Balz; balzen’ (UEW 2: 658) származékai. Szerintem ez valószínű, és olyanféle alapszó és származék megőrződéséről van szó, mint a ma. fed és fedél. - Az SSA (2: 358) szerint a fi. kiima vagy a lp. giei'bme megfelelője, vagy valószínűbben egy *kii- igető származéka, amely a következő szavakban van meg: lp. gikkát, zürj. koj ni, vog. kij-, osztj. köj-, ma. kéj. Az EES (151-152) szerint a fi. kiima és az é. kiim egy finnségi tő képviselője, de esetleg a rokonai a következő szavak: vagy a lp. gihkat, vagy a lp. gieibmi, a zürj. kojni, a vog. kaj-, az osztj. koj- és a ma. kéj. Az EES által említett összes szó az UEW-ben (1: 143) a *keje' (*ksjy3) ’Balz; balzen’ FU alatt van felsorolva; a fi. kiima és a vog. kij-, kaj- összetartozását hangtani okokra hivatkozva utasítja el az UEW. 2. Az adattár hangtörténeti értelmezése A következőkben azt mutatom be, milyen képviseleteik vannak a vizsgált mássalhangzóknak és mássalhangzó-kapcsolatoknak az illető szavakat megőrzött nyelvekben. Az 1. függelékben azt közlöm, miféle képviseleteik vannak az egyes mássalhangzóknak és mássalhangzó-kapcsolatoknak a mai nyelvekben, a 2. függelékben pedig az látható, mely képviselet mely mai nyelvi szavakban fordul elő. Jelölöm, az egyes hangképviseletek mennyire tekinthetők biztosnak, és ezt a hangképviselet mögé helyezett, felső indexben lévő számmal közlöm: 1 = biztos, 2 = bizonytalan (?), 3 = nagyon bizonytalan (??), 4 = talán valószínűtlen (???) képviselet. E minősítések alapvetően az UEW állásfoglalását tükrözik, de
