Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Tanulmányok - Honti László: Adalék az U/FU/Ug alapnyelvi *3m3 és *C(3)m3 szekvenciáknak és magyar képviseleteiknek viszonyához (On the relation between PU/PFU/PUg *3m3 and *3m3 and their Hungarian reflexes) 7
20 HoNTi László 56. FW *orrm ’Einschnitt an einem Kleidungsstück od. Schuh’ > ??é. orm (gen. orma), ??mord. urmac, szemantikailag és a gyér adatoltság miatt kétes (UEW 2: 722); az EES-ben nem szerepel az orm. 57. FW *parma ’Bremse’ > fi. paarma, parma, é. parm, mord. promo, puromo, cser. parmo (UEW 2: 724-725); az SSA (2: 281) kérdőjellel kapcsolja a volgai adatokat a fínnségiekhez, az EES (354) a mordvin szókat tekinti bizonytalannak, a cseremiszt nem. 58. FU *perma ’Bremse’ > fi. permu, perma, osztj. pírom, purom (UEW 1: 373— 374); az SSA (2: 341) kérdőjelesnek látja az egyeztetést, nyilván azért, mert a finn szóról feltételezi, hogy a paarma variánsa (ezt 1. az 57. számú szócikkben). 59. FU *surm3 ’Falte, Runzel; falten, runzeln’ > ??[fí. korma, é. hőrmane], mord. sorma-, osztj. лӧтәг (UEW 1: 452); az SSA (1: 173) csak a fmnségi szavakat sorolja fel, az EES egyáltalán nem tárgyalja e szócsaládot. 60. U *sarma ’Rauchloch des Zeltes’ > vog. surém, jur. särwa, jeny. sáma?a, ?kam. mä-zoro; akkor helyes, ha a kam. r korábbi *rm folytatója (UEW 1: 463). 61. FW *sorme ’Finger’ > fi. sormi, é. sőrmi, lp. suor'bmä -rbm-, mord. sur; a mordvinban *rm > *rv > r történt (UEW 2: 765); az SSA (3: 202) és az EES (495) adattára azonos ezzel. 62. U *surme ’wildes Tier’ > lp. t’sirm, ??osztj. t’ürsm, surom, jur. sármik, jeny. sáme, szkp. suurem, kar. sarma\ az osztják szó idetartozása nagyon bizonytalan, mert a t és az s *c-re megy vissza (UEW 1: 490). 63. U *surme ’Faust’ > ?lp. cgr'bmá -rbm-, ?jur. sormürjk, a távoli rokonság miatt bizonytalan (UEW 1: 491). 64. FU *sur(e)-ma ’Tod’ > fi. surma, é. surm, osztj. söröm, ?vog. sorom. A vogul szó talán osztják jövevény (UEW 1: 489—490); az SSA (3: 221) szerint a vogul szó biztos megfelelő, nyilván igaza van, mert nemcsak északi nyelvjárási adatokat idéz, hanem egy nyugatit is; hasonlóan foglal állást az EES (489, 490) is. Az UEW rekonstruktuma értelmében e szócikket a „12. U/FU/Ug *rm vagy *гзт” alatt kellene tárgyalnom, de a Csúcs - Molnár (2009: 52) helyes megjegyzése szerint az alternatív alapalak felesleges. Flelyesnek látom e vélekedést, mert a fmnségi adatok nem teszik szükségessé a szóbelseji e feltevését, az obi-ugor nyelvekben pedig a szóvégi vokális eltűnésével párhuzamosan fel kellett oldani a mássalhangzó-kapcsolatot, amely szóvégi helyzetben a vogul és az osztják fonotaxis szerint nem lehetséges, tehát csak a *s и r - m a alapalak tekinthető helyesnek. 65. FU *tärmä ’Kraft; kräftig’ > ?[fi. tarmo, tärmä, ?lp. dar'bmo -bm-\, ?osztj. tárom, ?vog. törirj (UEW 1: 517-518); az SSA (3: 272-273) szerint a fi. tarmo és a lp. dar'bme összetartozásában biztos, az obi-ugor adatokat és a
