Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)

Tanulmányok - Honti László: Adalék az U/FU/Ug alapnyelvi *3m3 és *C(3)m3 szekvenciáknak és magyar képviseleteiknek viszonyához (On the relation between PU/PFU/PUg *3m3 and *3m3 and their Hungarian reflexes) 7

10

HoNTi László

8. Ug *pint3 ’Gras’ > osztj. pam, vog. púm, ma. fű~ füv- (UEW 2: 879).

9. FU *wxm3 ’Zauberwort’ > ?zürj. vomij, ?ma. im-ád; a zűrjén vokális miatt bizonytalan (UEW 1: 589).

10. Ug *ътз- ’warten, hüten’ > ?vog. úrnőtől-, ?ma. óv, óma. ó; azért bizonytalan, mert csak egy vogul nyelvjárás ismeri a szót (UEW 2: 901; de vő. Róna- Tas - Berta 2011b: 1233); alternatív etimológiai magyarázata: FU *soma vagy *söma ’защита; защищать’ > fi. huoma ’oltalom, gondviselés’, huomaa- ’észrevesz, észlel’ ~ ma. óv (Resetnikov 2011: 110—111). — A finn szócsaládot Koivulehto (1976: 248) germán jövevénynek minősítette, amit a finnségi nyelvek régi germán elemeit tárgyaló szótár szerzői gárdája (Kylstra et al. 1991: 123-125) kifogástalanként fogadott el, a háromkötetes finn etimológiai szótár viszont óvatosan nyugtázta ezt: „on ehdotettu germ alkuperä” [„germán eredetet javasoltak”] (SSA 1: 186). Häkkinen (2007: 220-221) jelentéstani okok miatt nyilatkozott róla óvatosan. Alternative mindkét magyarázat (?vog. úrnőtől- ’warten, erwarten’ ~ ?ma. óv, óma. ó és fi. huoma ’oltalom, gondviselés’, huomaa- ’észrevesz, észlel’ ~ ma. óv) szóba jöhet, a jelen téma szempontjából nincs jelentősége, melyik a jó vagy a jobb, hiszen mindkét esetben FU/Ug *m > ma. (*vr >)> v > з változással számolhatunk.

(lb) m

11. U *emä ’Mutter, Weib’ > fi. emä, é. ema, lp. *oebme, ma. em-e, jur. nebe, neme, jeny. á, tvg. name, szkp. ämä, äwä, kojb. има-да, mot. ima-m, tajgi emme, ima-m (UEW 1: 74), tvg. nemi ’ema; anya’ (EES 61); az SSA (1: 104) és az EES (60—61) ezzel megegyező adatokat közöl.

U *ämä/*emä > Sam. *emä ~ FP *emä (Janhunen 1981: 257).

U *emä > Sam. *emä ~ FU *emä > FP *emá ~ Ug *emá (Sammallahti 1988: 536).

12. U *ime- ’saugen’ > fi. ime-, é. íme-, osztj. em-, ma. em-ik, jur. nimne-, tjamä-, tvg. nimiri-, szkp. nem-, kam. nimer-, emér-, ?mot. нюмшямъ, ?tajgi nímu (UEW 1: 82); a finnségi etimológiai szótárak ettől némileg eltérő adatsort közölnek: lp. njámmát, zürj. nimavni, a mot. adat nem szerepel (SKES 1: 107), a lp. njámmát, zürj. nimavni és a mot. нюмшямъ nem szerepel, az SSA (1: 226) megjegyzi, hogy a lapp és a zűrjén szót n- hangja miatt zárja ki innen az UEW, az EES (92) e kettőt kérdőjellel említi meg.

U *imi-(j/*nimi-) > Sam. *nim- ~ FP *imi- (Janhunen 1981: 256), a lp. és a zürj. n- miatt engedi meg a ?*nimi- alapalakot.

U *imi- > Sam. *nim- ~ FU *imi- > FP *imi— Ug *ímí- (Sammallahti 1988: 536).

Nekem úgy tűnik, indokolt a Janhunen-féle kettős rekonstruktum, nem nagyon valószínű ugyanis, hogy egymástól távoli rokonságban álló nyelvek