Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)

Tanulmányok - Honti László: Adalék az U/FU/Ug alapnyelvi *3m3 és *C(3)m3 szekvenciáknak és magyar képviseleteiknek viszonyához (On the relation between PU/PFU/PUg *3m3 and *3m3 and their Hungarian reflexes) 7

Adalék az U/FU/Ug alapnyelvi *зтз és *С(з)тз szekvenciákhoz

11

azonos mássalhangzóval kezdődő olyan szavakat hoztak volna létre, amelyek egyéb tekintetben kifogástalanul megfelelni látszanak a többi rokon nyelv szavának. De ha mégis ez történt volna, az U *ime- ’saugen’ lapp, zűrjén és motor folytatójának kellett bővülnie a másodlagos szókezdő mássalhangzóval.

13. U *jont3- ’gehen, sich auf den Weg machen’ > vog. jäm-, ?ma. in-dul, jur. jäm-; a magyar szó csak akkor tartozik ide, ha *m> n változás történt benne a d előtt (UEW 1: 100). Az a benyomásom, hogy az UEW-ben a magyar szónak e szócsaládhoz való kapcsolásának feltétele valóban fennállt, ezért feleslegesnek vélem a magyar adat előtti kérdőjelet.

14. U *kama ’Schale’ > fi. kamara, é. kamar, cser. kom, votj. kém, kumel’, zürj. koméi’, ?vog. -kamtul, ma. hám-lik, jur. sáw, sem, tvg. kamu, szkp. qám, kam. kam (UEW 1: 121-122); a SKES (1: 293-394) kérdőjellel kapcsolja a finnségi adatokat a nem finnségiekhez; az SSA (1: 293-294) és az EES (124) ugyanígy jár el.

FU *káma> FP *kama ~Ug *kama- (Sammallahti 1988: 545).

15. ?U, FU *kämä ’hart, fest’ > ?fi. kämä, mord. кете, ma. kem-ény, ?szkp. qöm, ?kam. komdo- (UEW 1: 137); fi. kämä, ehhez hasonló szavakat sorol fel az SSA (1: 472), de szerinte a finn szónak nem megfelelői a mord. keme, kemä és a ma. kemény.

FU *kämä > FP *kämä ~ Ug *kämä- (Sammallahti 1988: 545).

16. U *kuma ’gebeugte, umgestürzte Lage’ > fi. kumo, é. kummo, lp. ggmo, mord. koma-, cser. кәтәк, votj. kimes, zürj. kim: sin-kim, kimes, kim-, osztj. komtay, vog. yam-, удт-, ma. hom-lok, Ihom-orú, ?[jur. yawä-, ?jeny. ka?ada, ?tvg. kamágu], szkp. qamt, ?kam. kama7 (UEW 1: 201-202). „Zu dem von mehreren Forschern irrtümlich hierher gestellten finn. kulma ’Winkel’: silmä- od. otsa-kulma ’Schlafbein’ und seine Familie... s. *kul’ma ’Stelle über od. neben den Augen...’ FU. [Bekezdés] Einige Forscher... rechnen in den permischen Wörtern für ’Stirn’ mit der Konsonantenverbindung Im bzw. l’m und vergleichen die Wörter ebenfalls mit finn. kulma und seinen Verwandten. Da die permischen Wörter die regelmäßigen Fortsetzungen der angenommenen Lautverbindungen nicht enthalten, ist diese Ansicht unwahrscheinlich” (UEW 1: 202). Az SSA (1: 435—436) kérdőjellel vonta ide a ma. homlok szót; az EES (191) idekapcsolta a mot. kamaga ’puunott, kaldale, uhutud puu; tönk, hordalékfa’ szót, de a kamasz adatot nem említi. - A ma. homorú alternatív etimológiai magyarázatát 1. itt a 18. számú (FU *кхтз ’Flöhlung, hohl’) szócikkben.

U *kuma > Sam *кэтә- ~ FP *kuma- (Janhunen 1981: 226).

U *kumá > Sam *көтө- ~ FU *kumá > FP *kuma— Ug *kűma- (Sammallahti 1988: 537).