Nyelvtudományi Közlemények 107. kötet (2010-2011)
Szemle, ismertetések - Michael Katzschmann: Chrestomathia Nganasanica (Szeverényi Sándor-Várnai Zsuzsa) 348
Szemle, ismertetések 351 spiránsok helyett a szibilánsok között szerepel (Wagner-Nagy 2002: 37). Itt azonban Katzschmann meg sem említi az eredeti művet. Az már csak apróság, hogy az első, 2002-es Chrestomathia Nganasanicát ugyan Wagner-Nagy Beáta szerkesztette és sok fejezetét írta, de amikor Katzschmann vitatkozik, vagy ellentétes állítást fogalmaz meg, szerencsés lenne az aktuális fejezet írójára hivatkozni, nem pedig a kötet szerkesztőjére. Bőven vannak a kötetben olyan állítások, elemzések, amelyek nem helytállóak vagy erősen vitathatók. Ezekre a kisebb-nagyobb tárgyi tévedésekre, félremagyarázásokra e recenzió keretei között nem áll módunkban részletesen kitérni, hiszen még egy opponensi vélemény keretében is nagy lélegzetű, hosszadalmas vállalkozás lenne. Ismertetésünkben - egy-egy kiemelt példán keresztül - csak a legalapvetőbb hiányosságokat és hibákat, valamint a téves elképzeléseket tárgyaljuk. A szövegek1 A szerző nem saját gyűjtött anyagot közöl Chrestomathiájában, hanem már korábban publikált, más által gyűjtött szövegeket. Ezek csaknem kivétel nélkül a Kazys Labanauskas által megjelentett és gyűjtött szöveggyűjteményből származnak (Labanauskas 2001). Labanauskasnak ez a kötete nagyon nehezen hozzáférhető, ezért valóban fontos volt, hogy ezek a szövegek újra napvilágot lássanak. 2001-ig ez volt a legnagyobb, egy kötetben megjelent nganaszan szöveggyűjtemény orosz fordítással. (Szerencsére azóta javult a helyzet, Valentin Gusevnek és Marina Brykinának köszönhetően a világhálóról közvetlenül elérhető szövegek léteznek.1 2) Nagyon jó megoldás, hogy minden mondat sorszámot kapott, így a nyelvtani részben gyakran elég csak utalni egy-egy szó vagy nyelvtani jelenség, morfológiai elem előfordulására, s nem kell a teljes mondatot újra megadni. Az is fontos célkitűzése volt a szerzőnek, hogy Labanauskas következetlen, cirill betűs lejegyzése fonológiailag pontosan jelenjen meg. Ez azzal járt, hogy gyakran bele kellett nyúlnia a szövegbe, összehangolni, egységesíteni az egyes fonetikai eltéréseket. Az elemzést nehezíti, hogy számos szövegszó elemzése a jelenlegi nyelvtani és lexikológiai ismereteink birtokában sem lehetséges. Egy példát említünk arra, hogy mennyire körültekintően kell eljárni, ha módosítani akarunk az eredeti szövegen. Az 1. szöveg 11. mondatában (48) Katzschmann a másodikszót - amely Labanauskasnál хитибсями alakban szerepel - kijavítja: hicibsami helyett hiribsami alakot ír, s ezt Mikola hiritirsi ’veszekedni, бранитсья’ (Mikola 1970:76, Katzschmann streiten’ jelentést ad meg) adata alapján magyarázza. Szerintünk az eredeti lejegyzést is lehet értelmezni, s nem kell „nyomdahibát” feltételezni Labanauskas kötetében. Az eredeti szó egyértelműen levezethető a hicisi ’спорить’ (Vitakozik’) (KMZ 194) igéből. Az ilyen típusú módosításokat jelölnie és indokolnia kellett volna. 1 Az adatok átírását annyiban egységesítettük, hogy gégezárhangot a ” jel helyett 7 jellel, a veláris i hangot pedig i helyett f-vel jelöljük. 2 http://www.philol.msu.ru/~languedoc/eng/ngan/corpus.php
