Nyelvtudományi Közlemények 107. kötet (2010-2011)
Szemle, ismertetések - Eberhard Winkler-Karl Pajusalu (Hrsg.): Salis-livisches Wörterbuch (Keresztes László) 346
346 Szemle, ismertetések mértékben magyar-erza irányban is működik, és jelentősen növeli a szótár használati értékét: megkönnyíti a keresést és a tájékozódást. Mészáros Edit és társai hatalmas munkát végeztek, a szótár gyakorlati haszna és hozadéka a jövőben vélhetőleg kedvező irányban fog eldőlni... Keresztes László Eberhard Winkler - Karl Pajusalu (Hrsg.): Salis-livisches Wörterbuch Linguistica Uralica Supplementary Series, Vol. 3. Teaduste Akadeemia Kirjastus, Tallinn 2009. 265+5 lap. A lívek - gyakorlatilag kihalt - kis balti finn néptöredék. Közismert, hogy utolsó képviselőik egészen a szovjet uralomig a Kurland-félszigetnek ún. lív partvidékén laktak Lettországban, Rigától nyugatra. A korábbi történeti források a középkortól Livonia névvel illették a Baltikum délebbi részét, ahol a balti népeken (lett, litván és óporosz) kívül észtek déli csoportjai, valamint minden bizonnyal nagyobb számban lívek is laktak. Kevésbé ismert az a tény, hogy Riga 1201-es alapítása után a lett fővárostól északra is maradtak lív csoportok, akiknek leszármazottai még a 19. század első felében is tudtak lívül, de utána teljesen asszimilálódtak a lett lakosságba. Lakóhelyük után a szakirodalomban salaci, salis-lívnek nevezik őket. Az 1860-as években még 22-en beszéltek lívül, a jelenlegi észt határ közelében a Rigai-öböl partján a Salaca és Svétupe folyó torkolatánál, Salacgriva (német Salisburg) és Svétciems (Püög = német Neu-Salis) település között laktak. Az utóbbi időben főként Eberhard Winkler fordított figyelmet a kéziratos emlékek kiadására. Jelen szótár a teljesen kihalt salis-lív teljes szóanyagát tartalmazza. Az anyag nagy része a J. A. Sjögren által 1846-ban gyűjtött és 1861-ben összeállított kéziratos szójegyzéken alapul, de a szerkesztők beledolgozták a korábbi feljegyzéseket és kiadványokat is (Hiärne, Burchard, von Dunten, von Jannau, Flor, Jürgenson, Kruse és egy ismeretlen; vö. 10, valamint Winkler: Salis-livische Sprachmaterialien. München, 1994; Ältere livische Sprachmaterialien. München, 1999; stb.) A bevezetőben a szerkesztők ismertetik e lív csoport korábbi lakóhelyét, a 17. és 19. század közötti feljegyzéseket, közzéteszik a korai forrásanyag jegyzékét (10) és ezek részletesebb leírását (11-18), majd részletesen foglalkoznak a finn Sjögren gyűjtésével. A függelékben Sjögren naplóját közlik, amely az 1846. június 17-től július 4-ig terjedő rövid, de hatékony gyűjtőútjáról számol be (22-27).
