Nyelvtudományi Közlemények 107. kötet (2010-2011)
Szemle, ismertetések - Eberhard Winkler-Karl Pajusalu (Hrsg.): Salis-livisches Wörterbuch (Keresztes László) 346
Szemle, ismertetések 347 A szótár összesen 1425 szócikkből áll, de kb. 8500 szóadatot tartalmaz. A szócikkek felépítése a következő (vö. 31-34): a félkövérrel szedett címszó Sjögren alapján szerepel. (Sok az apró betűs utaló címszó is.) A többi forrásból származó adatok a gyűjtés évszámával vannak feltüntetve. Ezután következnek a származékok (derivátumok és kompozitumok). A szócikk végén fontos információk találhatók a szavak eredetéről, hiszen a szerkesztők közlik a nyugati lív, kurlandi alakokat, majd az észt, finn, ill. lett, német vagy orosz megfelelőket. Végül az etimológiai források listája és a rövidítések jegyzéke, majd a szakirodalom áll. Szinte a távoli múltba repíti a böngészőt ennek a kihalt népcsoportnak becses nyelvemléke. Tudomásom szerint szövegek nem maradtak fenn tőlük. A szótári részből kiderül, hogy ez a nyelvjárás közelebb áll az észthez, de az is, hogy a kérdéses anyag nem észt nyelvjárási, hanem önálló lív nyelvi anyag. (Néhány, korábban lívnek tartott nyelvi forma ugyanis déli észt nyelvjárásinak bizonyult.) A balti jövevényszavak száma jóval nagyobb, mint akármelyik észt anyagban. Másfelől az alapszavak jelentős része megvan a kurlandi lívben is: elenyésző azon adatok száma, amelyek hiányzanak vagy nincsenek adatolva a nyugati lívből. A szócikkek felépítéséből látható, hogy a szótári adatokon túl a szójegyzék etimológiai szótárként is használható. Az anyagban főként köznevek és igék vannak, de néhány személy-, ill. helynév is található. Ilyenek például a népek endonimája, lakóhelye és nyelve. Ezek ismeretében fény derül a a lív népcsoportok külső kapcsolataira. Néhány példa a szótárból: Lib ~ libe ’lív’, LIb ma ’Lívföld’, Llb mies ’lív ember’, Lib raust ~ roust ’lívek, lív nép’, libiski ’lívül’ (ezeket feltehetően a lettből vették át! 108-109). - Rejtélyes az 1839-es ui ’lív’ megnevezés (207), amely nincs adatolva Sjögrennél. - Nincs viszont meg a népcsoport neveként a nyugati, kurlandi rändalist ’partlakók’ és kalámieD ’halászok’ (vö. Grünthal: Liwistä liiviin. Helsinki 1997). Pinn ’finn’, Pinne ma ’Finnország, pínli ’finn’ saksa ’német’, Saksamü ~ saksa máo ’Németország’ Salats (1665 Salasta) ’Salis, Salacá Same ’Ősei, Saaremaa-sziget’ a lettből került át, és végső soron összefüggésben lehet a suomi ’finn’ szóval. Sarma ~ Saárlima ’Ősei; Észtország’, sárii ~ saárli Öseli, saaremaa-i; észt’. Úgy tűnik, hogy a szigetlakokkal voltak inkább kapcsolatban. Kinrna ’Kihnu-sziget’ Kurmä ~ Кйгтӓ ’Kurland-félsziget’ Párna ’Pärnu városa’ Rig’Riga’ kriev ~ krievs ’orosz’, Kriev ma ’Oroszország’ a lettből került át, ez pedig a szláv kriviccsel függ össze Leisma ’Litvánia, leisid ’litvánok’ átvétel a lettből; a lettek, Lettország nincs adatolva svieder svéd’, Sviedmá ’Svédország ugyancsak a lettből származik
