Nyelvtudományi Közlemények 107. kötet (2010-2011)
Szemle, ismertetések - Mészáros Edit (szerk.): Magyar-erza-mordvin szótár. CIRIL (Hungarian-Erza-Mordvin dictionary) (Keresztes László) 341
342 Szemle, ismertetések FŰD 6: 172-179). Az utóbbi kisszótár (2003) az erza-mordvin szókincs központi részét tartalmazza. Magam a szótárat Kolomasov Lavginov című kisregénye alapján teszteltem, s ennek jóvoltából mondhatom, hogy kitűnően használható, jó lexikográfiai érzékkel készült segédanyagról van szó. Gyakorlati értékét CD-mellékleíen hangosszótár is növeli. Egy ilyen zsebszótár általában kevés konkrét szógyűjtéssel szokott készülni. Az idegen nyelvről magyar irányba szóló szótár általában magyar anyanyelvű szerkesztő munkájaként lát napvilágot. Az előzmények tehát adva voltak: a szerkesztő mind elméleti, mind gyakorlati készségeket szerzett az „ellenkező irányú” szótár előkészületeihez és elkészítéséhez. A szótárkészítés „iránya” miatt szükség volt kompetens magyar és erza-mordvin anyanyelvű szerkesztőgárdára. Gyakorlati szótárszerkesztőként tapasztaltam, hogy ilyen esetben a szógyűjtést mordvin anyanyelvűek kellett hogy végezzék, a magyar anyanyelvű munkatársakra leginkább az anyag egységesítése és ellenőrzése hárul. Egy ilyen középszótár magyar címszavainak kiválasztása természetesen nem olyan nehéz, viszont a különböző stílusrétegbe tartozó szövegek kicédulázása már igényesebb feladat. Véleményem szerint a szépirodalmi, főként prózai szövegeken túl, figyelmet kell fordítani a publicisztika és némi szakirányú szöveg (pl. nyelvészet, esztétika, informatika, sport, állat- és növénytan, informatika) feldolgozására is. Szerencsére vannak egyéb kétnyelvű szótárak is, amelyeket - a főszerkesztő nyelvtudását ismerve - bizton használhattak: Alhoniemi-Agafonova-Mosin 1999, Jevsev’ev 1931, (Paasonen-)Kahla (red.) 1990-1999, Koljadenkov-Cyganov 1948, Mészáros 1999, Mészáros-Sirmankina 1999,2003, Serebrennikov-Buzakova-Mosin 1993 (nagyszótár), Sirmankina 1973, 1998. (A forrásokra lásd 13-14.) A recenzens nem tehet mást, minthogy ismét néhány, találomra kiválasztott magyar szövegen teszteli a mű használhatóságát. Nem valószínű, hogy a magyarok közül (sokan) fordítanának mordvinra, ám várható, hogy erza anyanyelvű egyetemi hallgatók ennek alapján kedvet kapnak magyar szövegek fordításához. Ez történhet egyfelől a puszta érdeklődés szintjén, másfelől rövidesen készülhetnek műfordítások is nyelvrokonaink számára. Ez a lehetőség nem csupán a magyar irodalom és kultúra népszerűsítésének ügyét szolgálná, hanem a műfordítások várhatóan csiszolnák, tesztelnék a formálódó mordvin irodalmi nyelvet is. Az utóbbi megállapítás érvényes a világirodalom klasszikusainak magyar fordítói esetében is: a magyar irodalom klasszikusai Arany Jánostól Weöres Sándorig bizonyították, hogy a műfordításaik egyenlő értékűek a világirodalom klasszikusainak eredeti műveivel, sőt akár felül is múlhatják őket! A költészet műfajából két verset választottam: 1. Illyés Gyula Bartók (Poharaim. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1967. 459-462); 2. a szegedi Nagy Gáspár Csak az eldönthetetlen látomások... (Földi pörök. Magvető Kiadó, Budapest, 1982. 93-94). Az erza-mordvin fordító számára ezek a versek igen nagy kihívást jelentenének. Az alapvető szókincs természetesen megvan a szótárban.
